Nemtudtam aludni. Egy percet sem. Csak forgolódtam egyik oldalamról a másikra. Reggel "nagyon kipihenten" ébredtem. A tudat, hogy még hétvége van némileg boldogsággal töltött el, úgyhogy eldöntöttem, ma csak sorozatokat fogok nézni.
El kellett valahogy terelnem a figyelmem TOP-ról, meg a tegnapi eseményekrôl, ezért egy nagy tál M&Ms el feküdtem vissza az ágyamba. Nem igazán érdekelt, hogy bazira hízlal, nekem már úgyis mindegy volt. Soo-heevel sem beszéltem egy ideje, biztos meg van sértôdve. Ha-Jae-vel tegnap lógtam együtt, San-shit nem nevezném a barátomnak, a többieket fôleg nem, szóval ma nem lesz semmi fontos dolgom. Nem kötött le sajnos a sorozatom se, mindig csak elkalandozott a figyelmem, szóval teljesen hülyeségek jutottak az eszembe, mint például: jóga, sütés, akupunktúrás kezelés meg stb.
Aztán TOP-ra gondoltam, a párnába fúrtam a fejem és ordítottam. Ááá, ez nem normális. Sokkal jobb volt, amíg csak a rajongójaként szerettem, és nem ismertem személyesen. Nem az hogy bunkó, inkább fura. Nem tudnám kiszámítani a lépéseit. Aztán beleborzongtam, hogy elaludtam a kanapéján. Oké, mikor felkeltem, volt rajtam ruha, a sajátom, de mi van ha visszatette rám... annyira féltem, hogy titokban mit csinálhatott velem, hogy nem bírtam józanul gondolkodni. De tett rám takarót. Ez kedves tôle. Miért? Ott is hagyhatott volna magamba feküdni. Nem tudok kiigazodni rajta. Ó, jut eszembe, vissza kéne adnom neki a kártyáját. Mondjuk tegnap is 2-je volt, szerintem van nála több is. Ha meg nem, kérhet mástól. Beszélni akarok vele. Egy kiadónál vagyunk, minden jogok megvan hozzá, nem szarhatok be. Felkeltem, felvettem a cipôm, és kiléptem az ajtón.
Tegnap a pulcsim zsebében hagytam a kártyát, így könnyû szerrel bejutottam a VIP-ba. TOP ajtajához érve azonban megtorpantam, mert féltem kopogtatni, nemhogy bemenni. Ott filóztam mint egy cserepes növény már vagy 3 perce, mikor egy hang zavart meg.
- Be akarsz törni?- kérdezte TOP, aki a mellettem lévô folyosó falát támasztotta, és engem nézett.
- Bocsánat.- hajoltam meg, és nem is tudtam mit kéne mondanom ezek után, annyira lefagytam.
- Keresel valamit? Tegnap nem hagytál itt semmit.- lépett mellém.
- Nem. Azaz ezt vissza akartam adni.- vettem magamon erôt és, ránéztem. Elôvettem a kártyát a zsebembôl, és a kezébe tettem.
- Köszönöm. De sok van, megtarthatod. Kéred?- vonta meg a vállát.
Istenem. Kulcsot kaptam a VIP részletbe. Mint San-shi. Ezentúl bármikor bemehetek hozzá és a többi BigBang taghoz. Na persze hogy kérem.
- Tényleg? Akkor köszönöm.- vettem vissza, és meghajoltam megint.
- Szeretnél még valamit?- érdeklődött, mivel látta hogy nem mozdulok.
Hogy kérdezzem meg, hogy történt-e valami este? "Szia, csak kíváncsi vagyok, hogy tegnap miközben aludtam nem csináltál-e valami mocskosat velem. Ha érted mire gondolok..." Nem, ez így nem lesz jó.
- Igen. Ez kicsit kínos, de tudod tegnap ugye elaludtam és...- kerestem a szavakat.
- Tehát?- vonta fel a szemöldökét, ami rohadt helyessé tette.
- Jajj, de ciki ezt mondani... de ugye nem nyúltál hozzám vagy mi, mert az kiskorúak bántalmazása.- veszítettem el a türelmem, és hangosan hadarva fejeztem be. Ez a félénk csaj nem én vagyok.
TOP rámnézett, majd kitört belôle a nevetés. Én se bírtam tovább, mert ez elég abszurdnak hangozhatott kívülrôl, úgyhogy elvigyorodtam. TOP befejezte gyorsan, majd válaszolt.
- Dehogy.- mondta félig nevetve-félig mosolyogva.
- Á, ez tényleg elég ciki. De fô az elôvigyázatosság. Manapság sok a rossz szándékú ember. Félre ne érts, nem rád gondoltam.- mentegetôztem nevetve
.
- Legalább nem voltam részeg. Akkor már nem mennék ennyire biztosra.- gondolkodott.
KAMU SEDANG MEMBACA
MADE//BigBang ff.
Fiksi PenggemarKim Hyoneul az a lány, akinek nincs szüksége senkire, egyedül él Szöulban a magányával, ironikus gondolataival, és élete összetört darabjaival. A problémái elől menekülve állást kap az YG Entertainment-nél, mint háttértáncos. Az egyik napon találkoz...