Survivors War

1. Fontos telefonhívás

A bartnőmmel éppen ügyeleten voltunk, amikor egy férfit hoztak be. Keze csupa vér volt és reszketett. Egyből a segítségére siettem.
- Mi történt? -kérdeztem s a kezére néztem. Fogtam a vattákat és a fertőtlenítő oldatot, gumi kesztyűt húztam és neki láttam keze fertőtlenítésének.
- Nem lényeges! - hangja mogorva volt.
- Hát jó. -mondtam végül és többet nem szóltam hozzá. Felszisszent, kezét ugyan össze varrni nem kellett, de a heti kötés cserét viszont igényelte.
- Jövőhéten jöjjön vissza és kicserélem a kötést, ha esetleg át ázik a vér miatt, akkor előbb. -mondtam és néztem rá. Bólintott. Jól nézett ki, haja rendezetlen és kócos volt, szeme sugárzó volt. Ő csak nézett rám, arc vonásai enyhültek.
- Köszönöm. -mondott ennyit.
- Nincs mit. - mondtam és össze rakodtam, ő pedig távozott.

Este Alisonnal már otthon ücsörögtünk teát iszogatva. Váratlanul Alison telefonja meg szólalt. Félre vonult a nappaliba, én pedig a konyhában maradtam, pár percel később tért csak vissza.
- Atlantába kell mennem. Be hívtak a járvány ügybe. -mondta grimaszolva.
- Miért? -kérdezem meglepve.
- Állítólag valamilyen új vírust találtak, és az ellenszeren kell dolgozni. -mondta és meg itta a teáját.
- Ez elég érdekesen hangzik. -mondom és én is bele ittam a poharamba.
- Láttam, hogy meg figyelted a pasast, akinek a kezét kötözted. - nézett rám vigyorogva.
- Ez nem is igaz! -kezdtem bele.
- Ha nem igaz, akkor miért pirultál el? -nézett rám vigyorogva.
- Nem pirultam el! -mondtam és fel álltam, hogy elmossam a poharamat. Zavaroban minden meg ittam. Talán még is csak igaza van, tényleg be jött a férfi, de Alinek nem kell ezt tudnia.
- Mikor indulsz? -kérdezem és a pultnál támaszkodom.
- Még ma. -mondta és nekem adta a poharat, amit szintén elmostam.
- Vigyázz az úton és hívj, ha ott vagy. -mondtam, rá moslyogtam.
- Mindenképp hívlak! -mondta és meg ölelt, majd felment a szobájába csomagolni. Amint össze csomagolt, ki kísértem.
- Vigyázz az úton! -mondom. Rám néz, mosolyog és magához ölel.
- Te pedig vigyázz magadra itthon!-mondta.
- Vigyázok! -mondtam. Be szállt a kocsiba és el hajtott. Bementem, nem tudtam mit kezdeni magammal. Végül lezuhanyoztam, össze rakodtam a lakásban utána pedig lefeküdtem aludni.

Másnap szabad napos voltam. A délelőtt nagy részét a teraszon töltöttem olvasással. A telefonom rezgésére lettem figyelmes.
- Esküszöm ennél hülyébb vírus sem keletkezhetett volna. - kezdte és némi idegességet véltem felfedezni a hangjában.
- Miért? Milyen vírus? -kérdezem és be csukom a könyvet és magam mellé raktam.
- Harapással terjed,lázas leszel és az öl meg. Utána pedig valami miatt újból felébredsz, de már nem ember leszel. Ennyit tudok. És állítólag ellenszert sem találtak még rá. -hadarta el gyorsan. Teljesen lesokkolt az iménti hallottak.
- Ugye ide nem ér el? -kérdezem.
- Nem tudom. -suttogja.
- Reménykedjünk, hogy idáig nem jön el. -mondom szaggatott levegő vétellel.
- Jól vagy? -kérdezi.
- Igen, jól vagyok csak meglepett ez az egész és aggasztó. -mondom homlok ráncolva.
- Ez nagyon is az. Mennem kell. Majd még hívlak. Szia! -azzal kinyomott, nem tudtam tőle el köszönni.
Az utca felé néztem, meg pillantottam a kórházban látott férfit. Rám szegezte tekintetét, mintha hallotta volna a beszélgetést, amit Alisonnal váltottunk. Elindult a házam felé, nem szakította meg a szem kontaktust.
- Át ázott a kötés. -emelte fel a kezét. A kötés csurom vér volt.
- Gyere be, átkötöm. -mondtam s felálltam a hintából. Sebes léptekkel jött felém. Kinyitottam az ajtót, és ő viszont a nyomomban volt. A konyhába kísértem, élő kerestem az elsősegély dobozt és neki láttam átkötni a kezét, de előtte fertőtlenítettem.
- Mi a neved? -töröm meg a csendet. Egy véres vatát a zacskóba dobok.
- Daryl. Tied? -kérdezi, felszisszen.
- Daenerys. -felelem és még egy vatát a zacskóba dobok. Fel itattam a vért és elkezdtem bekötni a kezét.
- Jó másokon segíteni? -rá nézek.
- Van, hogy igen és van, hogy nem.
- Miért nem? -befejeztem a kötözést.
- Vannak néhányan, akik eléggé bunkók. Kész. -mondom és elrakodok. Fel állt és az ajtó felé indult.
- Kösz. -biccentek felé erőltetett mosollyal. Azzal távozik.