Mi a tánc?
Ez egy egyszerű kérdésnek tűnik, de valójában a válasz rá minden embernél más. Van akinek egy sport, van akinek egy hobbi, de nekem az egész életem.
A tánc a lételemem, ez jelenti számomra a boldogságot. Sosem a sarokba kuporodva sírtam, hanem mindig táncoltam. Lehet, hogy sírva, de táncoltam.Ha rengeteg düh és szomorúság volt bennem valami miatt, akkor azt egyszerűen kitáncoltam magamból. Ha nem táncolhatok, az nem egyszerűen annyit jelent, hogy csinálhatom-e, hanem akkor elveszik tőlem azt, ami nélkül nem tudok élni.
A tánc az, ahol nem korlátozzák az érzéseimet, ahol bármit kiadhatok magamból, ahol segítség van egy problémára és legfőképen az, ahol önmagam lehetek anélkül, hogy más beleszólna.
Ebben én döntök. Én döntöm el,hogy melyik lépés után mit választok következőnek, és én rakom bele mindazt amit érzek. Ezt senki más nem teszi, és nem is teheti meg helyettem. Ők nem tudják mit miért teszek, és hogy érzek, ezért közvetítenem kell.
Ezt egyedül a tánccal tudom a legtökéletesebben kifejezni.
Sziasztok!
Ezennel elkezdeném az első történetem, most.
Ha érdekel a tánc, a barátok és a feszültség, akkor mindenképpen tarts velem. Garantálom,hogy megjön a kedved a táncoláshoz.
Hamarosan jelentkezem további infókkal és természetesen a folytatással.
Bye: T_Lexa
YOU ARE READING
Beléd estem, aztán a táncparkettre!//LASSAN FRISSÜL//
RomanceHirtelen Márk felsőteste nekem ütközött, miközben két kezével megtámaszkodott a folyosó falán a fejem mellett. Beszorított. És csak mosolyogva nézett. Méghozzá öntelten. Azt a kaján vigyort úgy letöröltem volna a képéről, hogy a következő kerületig...
