Változás

Második rész

A mai munka egész nyugis volt, ugyanis ma csak 3 iszákos tapizott le engem és csak 5-en kérdezték meg, hogy nem-e lennék benne egy gyors menetben. Munka után átadtuk a terepet a váltóknak és együtt léptünk ki az ajtón a mai másik pultossal, Szabival. Ő egy egész kedves, 20 éves, egyetemista srác, akivel mindig gyorsabban telik a műszak. Tudomásom szerint az egyetemi tandíja és a korgó gyomra miatt dolgozik itt, mert a szülők csak a lakbért tudják neki állni.
Miután pár utcát közösen megtettünk elváltak útjaink és én mehettem haza egyedül az éjszaka közepén.
Mikor befordultam az utcánkba megláttam anyut, odarohantam hozzá és megijesztettem.
- Jézusom!!!! - fordult meg, mire én rá villantottam legszebb mosolyomat. - Istenem Dóri a frászt hozod rám. - tette a szívére a kezét és próbált nagy levegőket venni, hogy lenyugodjon.
- Éppen ez volt a cél. - vigyorgok rá még mindig, majd előveszem a kulcscsomómat és kinyitom a kaput.
Felfelé menet kérdezgettem egy kicsit anyut, hogy mi volt ma a munkában és mennyire volt fárasztó napja, mire mondta, hogy egész tűrhető volt.
- Dóri, fent tudnál még egy kicsit maradni, mert beszélnem kell veled egy dologról. - kérdezte tőlem, mire bólintottam és kinyitottam a bejárati ajtót is.
Bevittem a cuccaimat halkan a szobánkba (mármint a Petrával közös hálószobánkba) és elindultam tusolni. Jól esett a zuhany, bár már egy kicsit hideg volt, mert a család kiskacsái már elhasználták a legtöbb melegvizet és nem akartam én se sokáig bent lenni, mert akkor meg anyunak nem marad semmi.
Miután anyával helyet cseréltünk és ő is hulla fáradtan bevánszorgott a fürdőbe én addig bementem a konyhába gondolván, hogy összeütök egy kis harapni valót a beszélgetéshez. Miközben csináltam a gofrit azon gondolkodtam, hogy édesanyám vajon miről akar velem beszélni, de nem tudtam rájönni. Bambulásomból egy kattanás zökkentett ki, ami azt jelezte, hogy elkészült az első adag gofri. Miután beraktam a második adagot és az elsőre kimértem a kellően egészségtelen nutella mennyiséget befutott anyu is és leültünk az asztalhoz a gofrin rágódva.
- Szóval pocok arról akartam veled beszélni, hogy jövő héten, amint te is tudod lesz egy osztálytábor.
- Igen tudom. - válaszoltam enyhe ingerültséggel a hangomban. Ekkor a gofri sütő újra jelzett és háttal felé válaszoltam neki, miközben kiszedtem az elkészült finomságokat. - És erre, mint már mondtam is neked én nem fogok elmenni.
- Na épp erről lenne szó, ugyanis az osztályfőnök azt mondta, hogy mindenképpen jó lenne, ha te is ott lennél. Ugyanis az a tény, hogy nem nagyon veszel részt az osztály életében nem nagyon tetszik a vezetőségnek és Géza tanár úr (az ofőnk) nem egyszer győzte már meg arról őket, hogy te megérdemled az ösztöndíjadat, de most hajthatatlanok. - mondta anyu kicsit szomorkásan.
Hát igen az a rohadt ösztöndíj. Annak köszönhetem, hogy ebbe az iskolába járhatok, ami igazából "az elitek" (vagyis a kurva gazdagok) iskolája. Ezt még a felvételikor kértük a sulitól, amit akkor készségesen meg is adtak, csak arra nem számítottak, hogy én nem leszek itt egy kitűnő tanuló és most ez nem tetszik nekik.
Idegesen fordultam meg és ültem le a székemre.
- Akkor ha nem akarják megadni keressünk egy másik iskolát, amit megengedhetünk magunknak és meg van oldva a dolog. - mondtam kicsit zsémbes hangsúllyal.
- Nem. - csapott az asztalra anya - Ezt nem engedem. Te sokkal jobb iskolát érdemelsz az átlag gimikhez képest, csak te ezt még nem tudod. Valamint nem csak emiatt kellene még elmenned.
- Na mesélj mi miatt akarhatnék én elmenni a táborba? - kérdeztem kevés gúnnyal a hangomban.
- Azért lenne jó, ha elmennél, mert jön két új osztálytársatok és a tanár úr szeretné, ha minél előbb megismerkednétek velük.
- És ez nem lenne elég az első napon a suliban?
- Nem én ragaszkodom hozzá, hogy elmenj, mert legalább kimozdulnál egy kicsit itthonról és egy kicsit hátha jobban meg tudnál barátkozni az osztályoddal.
Elhúztam egy kicsit a számat, de mivel tudtam, hogy anyu örülne, ha mennék, ezért erőt vettem magamon.
- Jó rendben elmegyek. - jelentettem ki, mire anya megölelt.
- Ezt már szeretem. - nyomott a fejemre egy puszit.- Szerdán indultok, szóval addig még van 4 vagyis inkább már csak 3 napod összekészíteni a cuccaidat. - kacsintott rám, majd ásított egy nagyot. - Viszont én már megyek aludni, mert hulla fáradt vagyok. Ha akarod holnap délelőtt elmehetünk vásárolni vagy egy kicsit sétálni.
- Rendben, de menj aludni, mert már látom rajtad, hogy majd össze esel. Jó éjt anyu.
- Jó éjt neked is pocok.
Elköszöntünk egymástól, majd bementem a szobába és pár perccel az ágyba zuhanásom után már aludtam is, mint a bunda.

Sziasztok drágáim! Itt is van a következő rész. Ha tetszett vote-ozzatok és kommenteljetek. ^w^
Puszika nektek. 😉😘