WHY I ?~Miért én ?~HUN~BTS ff.

1.fejezet ~Két jómadár~

Az iskola kihalt csendes  folyosóján csak az én cipőm gyors ütemes kopogását lehetett hallani amint sietősen haladtam az osztályon felé .

   Mivel az igazgatónak el kellet mondania a szabályokat és még a könyveimet is most kaptam meg szerencsésen órák közepén indulhattam útnak , mikor minden diák már nagyban a könyveiket bújták.
   Olyan 10 percnyi bolyongás után , rátaláltam az osztályomra . Félve bekopogtattam és egy "szabad" után benyitottam az ajtón . Páran felém néztek de voltak olyanok is akik a padokon aludtak vagy esetleg csak  pihentek .

- Á biztos te vagy az új diák . Gyere és mutatkozz be . - mondta a tanár erre én csigákat megszégyenítő lassúsággal kezdtem el haladni felé .

- Sziasztok ! - hangom kissé megremegett . Nem is tudom mitől parázok ennyire, de most egy hang is alig jön ki a torkomon   . - Go EunByul vagyok és most költöztünk ide a szüleimmel és a bátyámmal Szöulba . 17 éves vagyok ....Öömmm hát... remélem jól kijövünk majd
egymással - itt befejeztem mivel mondandóm elfogyott és hirtelen nem jutott semmi olyan életbevágóan fontos dolog magamról amit muszáj lett volna megosztanom velük .

- Rendben van , én is remélem ,hogy barátkoztok és befogadjátok EunByult . De most gyorsan ülj le egy üres helyre , hogy fojtatni tudjuk az órát - mondta szigorúan a tanár mire szemeimmel egy üres hely után kezdtem kutatni .

Nem volt sok választásom mivel egyetlen szabad hely volt .
Célba is vettem a kiszemelt helyet ahol egy békésen szundikáló fiúval találtam szembe magam .

   Elfoglaltam helyem és az óra is kezdetét vette , mikor is egy morgást hallottam magam mellett . Oldalra kaptam fejem ahol egy engem furán bámuló , fiút vettem észre.
   Egy ideig csak szemeztünk egymással , mikor megtörte csendet kérdésével .

- Hát te meg ki vagy ? - látszott rajta hogy még mindig nincs teljesen felébredve .  Ezt abból is ki  lehetett következtetni , hogy mondata végén egy hatalmasat ásított .

- Szia ! Én Go EunByul vagyok az új osztálytársatok. - mondandóm végén halványan elmosolyodtam  .
Ekkor már úgy látszott újra mély álmába szenderül de én is tudni akartam ki is ő , így félve de megszólaltam  .

- És téged hogy hívnak ?- kérdeztem a szinte már szundikáló padtársamtól .

- Semmi...- mormogta a fejét a padon pihentetve - ...közöd... hozzá . - mondta unottan s sejtésem szerint újra visszaaludt .
Kissé meglepődtem válaszán de már hiába való lett volna bármit is mondanom , mivel úgy tűnt már az álomvilágba merült , és úgy sem hallaná.

   Csengetéskor mindenki megrohamozta a kijáratot  .
A folyosón sétálgattam mikor két lány támadott le , akikkel sejtésem szerint egy osztályba járok .

- Szia !!!! - mondták egyszerre - én  Hirai Momo vagyok ő pedig  itt
Kim Dahyun - mondta a szőke lány és a mellette lévő
kicsivel alacsonyabb barna hajú lányra mutatott.

- Sziasztok ! Én  Go EunByul vagyok  - válaszoltam  kedves mosollyal az arcomon , amit a lányok is viszonoztak .

- Nem lenne kedved velünk
ebédelni ? - kérdezte a barna hajú lány  ezek szerint Dahyun .

- De , hát persze , örömmel. - feleltem .

Elindultunk az ebédlő felé , bementünk és miután leültünk egy nekünk megfelelő asztalhoz elkezdtünk enni szendvicseinket .

- Mesélj valamit magadról - mondta Momo nagy mosollyal az arcán

- Hát igazából nem vagyok valami érdekes ember  , a régi iskolámban sem volt valami sok barátom .
Van egy bátyám aki egy évvel idősebb  nálam és ő is ebbe a suliba jár . Szeretek rajzolni és olvasni ... - meséltem röviden el a lányoknak életem. -  Most ti jöttök . - mondtam mire Momo bele  is kezdett .