WHY I ?~Miért én ?~HUN~BTS ff.

6.fejezet ~Furcsa érzések~

Közeledtünk az osztályom felé . Megálltunk az ajtó elött , s én már menni is akartam befelé mikor hirtelen Yoongi maga felé fordított nekilökött a falna majd bal kezét fejem melett támasztotta meg ezzel még közelebb férkőzve arcomhoz ...

Farkasszemet nézve egymással áltunk ott s eggyikünk sem mosdúlt .
Lélegzetem elakadt , lábaim elgyengűltek .

- Ugye tudod , hogy a péntek éjjelt nem felejtettem el . - szólalt meg hirtelen . Hangjában észrevehető volt a nyugtalanság . - És mi van köztetek Jiminnel ? - tette fel egymás után kérdéseit . Mégis miért érdekli mindez ? Ha Jiminnel lenne is valami köztünk ahhoz neki az égvilágon semmi köze sem lenne .

- Semmi . - jelentettem ki . - Mégis mi lenne ? Csak barátok vagyunk . Neki köszönhetem , hogy még ... - akadt el a szavam . Hogy lehetek ekkora hülye ? Majdnem elkotyogtam Yoonginak a buliban történteket .

- Mit köszönhetsz neki ? - nézett rám kérdően .

- Semmit . - tekintezem a földre szegeztem . Kezdett egyre kellemetlenebb lenni ez az egész helyzet . Egyszeriben Yoongi államtól fogva emelte meg fejem , hogy íriszeimmel az övéibe nézzek .
Szégyenlősen álltam elötte akár egy kislány , s mostani tettétől egészen elgyengűltem . Arcom már a vörös legsötétebb árnyalatában pompázott mikor a semmiből kivágódott osztályom ajtaja s ezzel megmentve engem a kínos társalgástól .

- Ömm ... menjek vissza talán megzavartam valamit ? - nézett ránk kérdően osztálytársam aki történetesen Dahyun volt .

- Nem - vágtam rá azonnal , majd indultam volna barátnőmhöz .

- Igem - mondta Yoongi határozottan majd visszarántott eredeti helyenre .
A másik lány az ajtófélfának dölve figyelte kis jelenetünk amint én szabadúlni szeretnék de a fiú minden egyes próbálkozásomnál visszaránt .
Egyik hirtelen tett mozdulatától közelebb kerültem hozzá s ajkunk szinte összeért . A levegő megfagyott köztünk egy pillanatra míg meg nem szólalt .

- Most hagyom , hogy elmenj . - szavai hallatán mind aki jól végezte dolgát indulni akartam de karjai erősen tartottak - De még van egy kis megbeszélnivalónk késöbb . - eresztett szorításából - Majd írok , hogy hol találkozzunk . - felelte még utoljára majd egy kacsintás után elviharzott .

Szoborrá dermedve álltam és néztem a még mindíg engem fürkésző Dahyunt .

- Apám . Ez a jelenet egy spanyol szappanoperába is elmehetett volna . - szavai meghökkentséget
árasztottak . - " Marijja , most elmehetsz de késöbb még számolunk " - próbálta utánozta Yoongi mély rekedtes hangját s közben hevesen csapkodott kezeivel és erössen próbált gesztikulálni ami elég viccesre sikeredett s még ebben a fagyott hangulatomban is nevetni tudtam hülyeségén . - Nem semmi ez a fickó . Ha nem jövök talán itt az iskola folyósójának a kellős közepén smárol le . - csóválta hitetlenűl a fejét .

- Csak szerette volna - kezdtem sétálni a terem felé majd az osztályon átsuhanva ültem le helyemre .

Nemsokára kezdetét vette a földrajzóra . Mint mindíg ez az óra is unalmasan telt , így egész végig csak Yoongin járt az eszem . Ezzel a kiszámíthatatlan természetével az őrületbe kerget . De miért érdekli az , hogy milyen viszonyban vagyok Jiminnel . Tény és való , hogy nagyon helyes , de ha én többet is éreznék barátságnál úgy sem állna le egy magamfajta unalmas lánnyal . Ezer másik szebb , okosabb és menöbb lány jár a sulinkba , szóval ha akarnám se lehetne köztünk semmi .

Gondolataim tengeréből a csengő riasztott fel , ami betöltötte az egész termet .

- Jövő orára a 23. oldalról vázlatoljátok ki a leckét . Most mehettek . - mondta a tanár s ezzel már mindenki száguldott is ki a teremből . Komótosan szedelőszködtem majd indultam én is a tömeg után .