Álruhában

6. A Sparrow

Amikor átértek a kalózhajóra, Lola nekitámaszkodott a korlátnak és nézte a távolodó Hullámtörőt. Azon Phil is éppen a korlátnak dőlve állt. Nem is volt idejük elbúcsúzni. Pedig nagyon rég óta ő az első igazán jó barátja. Intett neki egyet, mire a fiú visszaintett. Aztán megfordult és elment. Lola addig nézett a távolodó hajó után míg az el nem tűnt a horizonton.

- Isten hozott a hajómon! - a lány a hangra megfordult és Nikolassal találta szembe magát. - Te leszel a személyes inasom. Oké?

- Nem, nem oké. De sajnos muszáj lesz - húzta el a száját a lány.

- Érted te a lényeget. Körbevezesselek a hajómon?

- Nekem mindegy, de most úgysincs jobb dolgom. Úgyhogy mehetünk.

Elindultak a hajóorrba, hogy onnan kezdjék el a kis sétájukat. Közben Lola rendesen meg tudta szemlélni ,,elrablóját''.

Magas, izmos alakja volt, de nem lehetett sokkal több 20 évesnél. Arcán egy kis bajusz díszelgett, de ez csak még vonzóbbá tette. Ruhája is teljesen kifogástalan volt. Egy kabát, alatta egy inggel, valamint egy hosszú nadrág és csizma. Ez így teljesen átlagosnak tűnik, de rajta mégis valahogyan sokkal jobban állt, mint bármilyen más emberen mutatott volna. Összességében egy nagyon vonzó férfi volt, és ha járt volna társaságba, biztosan minden nőnek megakadt volna rajta a szeme.

Lolát azonban ezt nem hatotta meg. Ő csak egy fennhéjázó, bunkó alaknak tartotta, aki bármikor bármilyen hódításával vagy kalandjával eldicsekedne, és nem érdekelnék a következmények.

A hajó orrában Nikolas olyan hirtelen állt meg, hogy a lány nekiütközött a hátának. A fiú fennhéjázva mutatott a hajó oldalára.

- Nézd meg a nevet!

A lány áthajolt a korláton, és megpróbálta fejjel lefelé leolvasni az írást.

- Sp... Spar... Nem tudom. Kiolvashatatlan - a lány duzzogva fordult a kapitány felé.

- Ez most csak vicc ugye? Mondd, hogy csak vicc! - Nikolas láthatóan elképett, főleg hogy a lány tanácstalanul rázta a fejét. - Még sohasem hallottál Jack Sparrow-ról? A legnagyobb kalózról? Róla neveztem el a hajómat Sparrow-nak.

- Nem tudom, kiről beszélsz. Még sosem hallottam erről a ,,nagy'' kalózról.

- Ez hogy lehetséges? Nem hallottál még sosem kalóztörténeteket?

- Nem igazán kerültem olyan helyzetekbe, hogy ilyen történeteket hallgathassak.

- Akkor majd én mesélek egy kicsit. Jack Sparrow a Karib-tengeren kalózkodott. Ízig-vérig egy mocskos és becstelen alak volt. Mellesleg ő a példaképem. Az ő hajóját Fekete Gyöngynek hívták, és a leggyorsabb hajó volt a környéken. Azért neveztem el az enyémet Sparrow-nak, mert így talán ez lesz a leggyorsabb hajó a Fekete Gyöngy után.

- Értem. És sikerült a terved?

- Igen. Eddig még minden hajót lehagytunk. Ezek szerint jó nevet választottam.

- Vagy csak jó mesterek csinálták a hajót - nevetett a lány kárörvendően.

- Héj! Nem így van. A név igenis sok mindent meghatároz.

- Ha te mondod...

Ez a hajó semmivel sem volt kisebb a Hullámtörőnél, de közel sem volt annyira tiszta. Látszott, hogy ezt kalózok ,,lakják''. A legszembetűnőbb különbség, a két hajó között, természetesen a főárbocon lobogó fekete, halálfejes zászló volt. Érdekes módon ez most egy csepp félelmet sem keltett a lányban.

A hajón 20 mindenre elszánt legény dolgozott. Az első órákban mindannyian ellenségesen méregették Lolát, de aztán amikor kiderült, hogy a lány remek hamiskártyás, rögtön meleg baráságot kötöttek.

Nem is olyan kegyetlenek ezek a fickók! Látszik rajtuk, hogy a társaikat sohasem hagynák cserben. Más emberek, akik nem is kalózok, ezt biztos nem csinálnák meg. Lehet, hogy egy kicsit elhamarkodottan ítéltem meg őket. Még a végén megkedvelem őket, és én is kalóz leszek, nevetett saját magán Lola.

Itt sem kapott saját kabint. De balszerencséjére az igazán helyes kalózkapitánnyal kell majd egy helyiségben aludnia.

Másnap egy kikötőben eladták a Hullámtörőről lopott árukat. De előtte természetesen zászlót cseréltek, és tisztes kalmárokként hajóztak be az öbölbe. A nyereségük elég nagy volt, aminek nagy részét el is verték egy ,,kis'' esti iddogálásban. A maradékot pedig a hajón osztották szét egymás között. Ez volt Lola első, igazi keresete. (Mellesleg ezt sem tisztességes úton szerezte.)

Hajnalban tovább is indultak, új, kifosztani való hajók után nézni.

Jó tempóban haladtak tovább. A hajó nem hazudtolta meg a nevét, és szélsebesen repítette őket a tengeren.

Estefelé az egyik kalóz azt mondta, hogy másnapra vihar várható. Ezt mind az ég színéből és a szél járásából szűrte le. Igazán tapasztalt tengeri medve lehetett. Lola egy kicsit tartott ettől, hiszen ez lesz élete első tengeri vihara. Már a szárazföldieket sem szerette. Mi lesz így vele a nyílt vizen?

♤♡◇♧♤♡◇♧♤♡◇♧♤♡◇♧

Sziasztok!
Köszönöm a sok nézettséget (128) és vote-ot (11).
Remélem tetszik a történet. Tudom, hogy nem igazán történnek izgalmas dolgok, de majd igyekszem felpörgetni a sztorit.
Ha bámi észrevételetek, vagy gondolatotok lenne, nyugodtan osszátok meg velem.
Köszönöm, hogy olvastok! Ez nekem nagyon nagy öröm, és remélem a történet végéig is itt megmaradtok és nem csapjátok le azzal, hogy dögunalmas.
Igyekszem a kövi résszel, bár nem ígérhetek semmit.
Sok puszi😘😘
Lili

2017. 06. 09.