Először is, köszönöm a díjat, @Gia482. Másodszor:
Választott és kötelezett karakterek:
Judas: Tesid karaktere. Enyhén egoista, mindenből viccet csinál, fut a nők után, szeret mások érzéseiből tréfát űzni. Flegma, kötekedő, irritáló, de sajnos van humora.
Ann: @vrreira karaktere, kedves, nem reagál jól a hirtelen eseményekre, de könnyen beilleszkedik. Szeret beszélgetni, zenét hallgatni, optimista, odáig van a bátyjáért. Nagyon szétszórt.
Anthony: szintén vrreira karaktere, Ann bátyja. Nagyon barátságos, kedves, értelmes és jó hallgatóság. Jó humora van és jóképű. Optimista, de látja a dolgok rossz oldalát is. Szeret főzni és nem szeret korán kelni.
Wiliam: Antony munkatársa és egyben legjobb barátja. Realista és őszinte. Időnként nagyon komoly és szigorú, de egyébként nem az a tipikus karótnyelt típus. Kedvenc időtöltése az olvasás.
Lawrence: becenevén Larry. Ann osztálytársa és "barátja". Nagyon jó humorral rendelkezik, bár időnként megbántja az embereket, mert picit szabadszájú, szarkasztikus és cinikus. Ő egy amolyan optimista pesszimista. Kedvenc időtöltése a tanulás és a mások utáni kutatás.
Quinn: William munkatársa és barátja (egyelőre). Optimista és nagyon kedves. Időnként picit szeleburdi és gyerekes, de ettől függetlenül egy komoly, érett nő. Szabadidejében szeret főzni, olvasni és varrni.
**********
Én: Judas! Már így is késtünk miattad két teljes percet! William le fog nyakazni!
Judas: Nem kell feltétlen mindenhova elsőnek érkezni... És különben is, miért nem álltunk meg hosszabb időre cseverészni ott a kávézónál? - átkarolt, majd gyomron vágtam.
Én: Nem érdekel, mit mondasz, csak gyere - kinyitottam az ajtót és előre tessékeltem - Ne feledd, második emelet, bal oldali ajtó! És nagyon vigyázz mindenre, mert Will nagyon szigorúan veszi a rendet! Végül is vendégek vagyunk nála.
Judas: tudom, tudom.
Végre megérkeztünk. Will kicsit ráncolta a szemöldökét, de aztán megenyhült, mikor átadtam neki a napilapot, amiért el kellett szaladom az újságoshoz.
Will: Egye fene, most az egyszer elnézem - azzal megsimogatta a fejemet. Letelepedtünk egymás mellé a kanapéra, Judas meg odahúzott egy széket Quinn fotelja mellé.
Judas: Helloka, én Judas vagyok, és kegyed? - majd kezet csókolt.
Quinn: Nem gondolom, hogy egy hozzád hasonló pisisnek azt tudnia kéne - szép volt. Judas kicsit elpirult.
Én: Engem már el is felejtettél? Szép kis pasi, mondhatom.
Ann: Engem észre sem vett, szóval te még jobban jártál.
YOU ARE READING
Láthatatlan szomszédaink
FantasyBelegondoltál már abba, hogy amit látsz, nem biztos, hogy az, aminek hiszed? A sarki boltos, a szomszédaid vagy akár te magad sem. Ann Raven szemein keresztül betekintést nyerhetünk az emberi és az őket körülvevő, számukra láthatatlan világba is. A...