7.Miért

90 22 8
                                    

Mikor haza értem nagyon meglepődtem... 47 ismerősnek jelölést kaptam a facebook-on. Tuti Kitti keze van a dologban, akiket tudok eleve, hogy most már az osztálytársaim azokat vissza jelöltem. Volt 2 darab engedélykérésem az üzeneteknél, az egyik Kitti volt küldött egy képet a kutyájáról. A másik pedig valamilyen Róbert.
-Sziaa szép ajkú, sajnálom hogy ma nem mentem oda hozzád és nem hallhattam édes nevetésed. Remélem megbocsátasz, kárpótollak majd 😉 .
-Te ki a fene vagy? És hogy találtál meg? Körül belül 2 perc és jött is a válasz.
-Tudod én vagyok az "alkesz", az udvarotokból. 😇 Akinek egy kósza gyönyörű pillantasod sikerült el kapnia. És egy suliba járunk, évfolyamtársak lettünk. Amúgy Kitti adta meg a felhasználód. 😜
Kicsit zavarba ejtő az amit írt, de nem ismerem szóval nekem ne írjon ilyeneket, Kittivel pedig ezért még számolunk. Nem írtam vissza neki semmit és az ismerősnek jelölését függőben hagytam. Miután meg vacsoráztunk abból a szörnyű rakott káposztából amit anya kitalált, hogy készít a változatosság kedvéért.
Felmentem a szobámba és le ültem az ágyam végében lévő asztalhoz és bekapcsoltam a laptopomat.
Amint felébredt a skype, màr hívtam is Emesét, mert nagyon hiányzik a hülye feje.
-Na halló halló nagyon el voltál veszve, azt hittem nem is hívsz már. ~EMESE
-Szia ne haragudj tudod mennyi macera a költözés... ~ÉN
-Na és mi történt eddig? Milyen az új osztály? Van helyes fiú? És a látomások? ~EMESE
-Hát nagyon szép türkizkék, 2 szintes házban vagyunk és az én szobámnak van egy erkélye ami az udvarra néz. ~ÉN
-WoW azta de jó neked és azóta nem volt látomásod mióta elmentél? ~EMESE
-Jó is lenne ha magam mögött hagytam volna a dolgokat de sajna nem.. Már egyel találkoztam a pincében egyel pedig a szobámban. 'Felemeltem a laptopom és az ágyam meg az erkély ajtót mutattam neki' itt ült és onnan jött be, elzavartam ~ÉN
-Csak okosan ne hogy meg haragudjanak rád, az rosszabb lenne.... És a szomszédok milyenek? ~EMESE
-Még nem találkoztam velük, de apa azt mondta nagyon rendesek. Egy Boti korú lány és egy nálam idősebb fiú él az apukájával, holnap át jönnek vacsorázni. A másik oldalt egy 86 éves néni él aki nem nagyon ismerkedős fajta. ~ÉN
-Na de jó hát ha helyes az a fiú 'kacsint nekem egyet' ~EMESE
-Tudod hogy nem vagyok a kapcsolatra. Amúgy... ~ÉN
-Mi amúgy ?? Mit hagytál ki? ~EMESE
'Elmeséltem neki Robit a kertben aztán pedig, hogy ma meg keresett és rám írt. Elmeséltem azt a bolond Vanesszát is meg Gabit és Kittit is. Persze Mr. Patrikot nem hagytam ki. '
-Azta akkor nem unatkoztál. Azzal a libával ne foglalkozz, biztos még nem kapta meg a magáét valakitől. Az jó,hogy neked meg az osztályodban is van helyes gyerek, de még a kertedbe is potyognak 'Elneveti magát' Mázlista vagy Detti, hát jelöld már vissza azt a szerencsétlent, olyan édes. Arra a Kitti lányra pedig már most féltékeny vagyok, el ne lopjon tőlem! 'Szomorúan kezd el játszani a takarója szélével' ~EMESE
-Nem! Olyan ember nincsen aki el tudna tőled venni. 'Küldtem neki egy puszit amire rám nézett és elnevette magát' ~ÉN
-Na jól van holnap töriből írok szóval most mennyünk aludni drágám, és holnap is kérem a beszámolót! Azt a dilit meg jelöld vissza. Anyáék puszilnak. Sziaa ~EMESE
-Okés, én is őket. Akkor jó legyen az a töri! Sziaa ~ÉN
Amint le tettük skyp-on kikapcsoltam a gépemet és ki ültem egy kicsit olvasni az erkélyre, valami nagyon nyálas szenvedélyes könyvet amit Emese adott, mert neki a kedvence. "Nem várt szerelem" ez van a borítóján, tuti egy célzás akar lenni tőle, azért ezt adta ide. Miután elolvastam 3 fejezetet bele tettem a könyv jelzőmet és becsuktam majd hátra dőltem felemeltem a fejem és a csillagokat néztem.
-Egyik szebb mint a másik. ~mondtam ki hangosan.
-De nem olyan szépek mint te. ~jött egy hang az udvar felől. Felpattantam, hogy megnézzem ki az.
-Ki az?! ~Suttogtam ahogy kerestem a szememmel az illetőt.
-Te mit keresel itt?! ~Förmedtem rá az 'alkeszre' amint megláttam.
-Nem írtál vissza és nem birtam ki, hogy ne lássalak. ~ mosolyogott rám áratlanul.
-Menj innen Robi, nem is ismerlek. ~Suttogtam, mert olyan tíz-tizenegy óra környékén lehet.
ide dehogyis nem, hiszen tudod a nevem és te mentettél meg engem. ~kacsont fel rám.
-Ez nem azt jelenti hogy ismerlek csak, hogy jó a memóriám. ~nevettem rá gúnyosan.
-Jól van, ha ki szívóztad magad velem akkor le is jöhetnél. ~próbált a nézésével le venni lábamról.
-Mi lenne ha megegyeznénk? ~mondtam kicsit flörtölős hangnemben.
-Mit ajánlasz? ~vigyorog fel rám.
-Mit szólsz ahoz, hogy ha most elmész és hagysz aludni cserébe pedig vissza jelöllek facebookon? ~néztem rá ártatlanul, hát ha be adja a derekát.
-Hmm.. rendben. De tegyük bele azt is hogy valamelyik nap velem jössz reggel a suliba. ~majd rám kacsintott.
-Na jó legyen, de akkor ne jelenj meg random a kertünkben éjszaka. Most pedig menj. ~mosolyogtam le rá.
-Rendben Detti, holnap beszélünk. ~majd fel küldött nekem egy puszit és el ment. Be mentem a szobámba, be csuktam az erkély ajtót és le feküdtem az ágyamba. Éjszaka arra keltem fel, hogy kiver a víz és mint ha valaki fogná a kezem. Szép lassan megfordultam...

Majdnem el sikítottam magam, de aztán eszembe jutottak anyáék

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Majdnem el sikítottam magam, de aztán eszembe jutottak anyáék. Hátra csúsztam az ágyon a falig és úgy néztem a kislányt aki fölmászott hozzám az ágyra és közel hajolt majd a fülembe súgta halk kislány hangján 'Nem megyünk el'. Szemembe könny futott, térdemre hajtottam fejem és el kezdtem sírni. Csak az jár a fejemben ,hogy Miért? Miért pont én?

LátomásWhere stories live. Discover now