13.Most mi lesz?

66 14 0
                                    

Bocsánat, hogy ilyen sokára hozta az új részt remélem tetszik majd! Puszika babák. 😍😘😍😊

Reggel mikor feleszméltem, mély álmomból szemem össze szorítottam mert szemhélyamon éreztem a nap erős sugarait.

Lassan kinyitottam szemem, hogy a fény ne vakítson el. Feljebb csúsztam az ágyon és telefonomert nyúltam. 7:14 láttam meg az időt a telefonomon mire reflex szerűen elkezdtem dörzsölni szememet. Ez a gyógyszer hatásos volt kipihentnek érzem magam. Nyújtozkodtam és ásítottam egyett.

-Ma megyek haza! ~morogtam magam elé halkan. De jó lesz Emesével, vajon sikerült össze hoznia a randit?! Mutató ujjammal végig simítottam alsó ajkamon majd egy halvány mosolyra húztam. Olyan jó volt ez a csók. De nem tudom, hogy most hogyan tovább.

Kopogásra lettem figyelmes és az ajtóhoz kaptam a fejemet.
-Sziaa hugica. ~köszönt nagy mosollyal az arcán Emese.
-Te minek örülsz ennyire? Talán össze jött a randira hívás? ~néztem rá gonosz egyben perverz fejjel.
-Maradj már te dinka, amúgy igen. ~le ült az ágyam szélére.
-És, hogy volt? Mit mondtál? Ő mit mondott? Mikor, hova? ~kezdtem .
-Hát ne ölj meg de úgy hívtam el, hogy dupla randi.. ~piszkálta sötét fürtjeit.
-Hogy mi?! Kivel? Miért? ~dobtam hátra a fejemet az ágyon.
-Hát...az úgy volt, hogy tuti biztos vagyok benne hogy be jösz neki és így tisztázhatjuk, hogy nincs esélye. Azt mondtam te Kris-el jössz.. ~járkált fel-alá a szobában.
-Olyan szerencsétlen vagy.. Amúgy... Ha már így szóba jött Kris..tegnap megcsókolt. ~jöttem zavarba így, hogy újra eszembe jutott.
-Hogy, mi???!!! Komolyan?! Úristen de édi! Ha már ezt elmondtad, akkor beszélhetnél vele mert...ma lenne a vacsora. ~egy cikis vigyor jelenik meg arcán.
-Ne már.. ~csaptam homlokomra fél erősen..
-Olyan helyzetekbe tudsz hozni.. ~néztem rá kicsit haragosan hogy érezze nem viccelek.
-Jól van na.. Ne hari.. Amúgy Kris egyedül lakik ha esetleg jó lenne az este. ~rám kacsintott.
-Értem a célzást de már most az ágyába löknél? ~csapok egy csípőset csupasz kezére. Mire felsziszen.. Én pedig elnevetem magam.
-Hat jo de sokáig jártatok. Nincs ebben semmi. ~simogatta a kezét mint valami kiscica.
-Jól van akkor elhivom amint találkozunk. ~mosolyogtam halványan "nővérkémre".
-Okés,nekem viszont mennem kell mert rendet akarok rakni mire jössz és boltba menni, hogy anyud ne hogy azt gondolja ingyen elő vagyok. ~kapja vállára táskáját és megindul kifelé.
-Okés, puszi! ~kiabáltam utána.

Kattogtam..annyira zavarba ejtő, hogy most el kell hívnom randizni Krist és tegnap meg csókolóztunk.. Ah! Azt fogja hinni hogy döntöttem is. Túrtam hajamba és megvakartam a fejem..

-Szia. ~áll meg mosolyogva az ajtómban Kris.
-Szia! ~mosolyogtam én is rá.
-Remélem jól aludtál. ~vakarja tarkoját..zavarban van.
-Igen, köszönöm, hogy gondoltál rám. ~jöttem én is zavarba.
-Mit csinálsz este? ~kérdeztem félhangosan mert nehezen nyögtem ki a kérdést.
-Ő..nem tudom. Semmit. ~néz rám kérdőn.
-El jönnél egy dupla randira, ma? ~hajtom le a fejem nem tudok rá nézni..
-Persze! Mikor, hol? És ki a másik páros? ~érzem hangján, hogy mosolyog. Felnézek rá és igazam volt tényleg mosolyog és emiatt én is elmosolyodtam.
-David és Emese a másik páros. Hozzánk kéne jönnöd este 8-ra. ~veszem kicsit flörtölősre.
-Rendben, ott találkozunk! És hova megyünk? ~kérdezi miközben előveszi a telefonját és szerintem bele írja.
-Azt Emese és Dávid döntik el. ~próbáltam feltűnés nélkül bámulni.
-Rendben. ~meg csippant a csipogója.
-Mennem kell! Vigyázz magadra, okosan a lábaddal. Este találkozunk. ~mosolyog rám majd kisétál. Izgulok..

Anyáék olyan tizenegy óra körül jöttek meg értem. Elintézték a papírokat majd kaptam egy mankót, apa pedig hozta a cucom. Haza mentünk Boti a kanapén tespedt és telefonozott. A kaja finom illata csapott meg ahogy beljebb mentem. Emese szaladt le a lépcsőn ölelgetet meg erősen.
-Nyugiii még fáj a lábam. ~nevettem el magam majd ő is.
-Menjünk enni! ~mondta anya. Le ültünk mind az ebédlő aztalhoz és enni kezdtük anya finom főztjét.

Kaja után Emese segített lepakolni az asztalt, Boti pedig elpakolta amit anya elmosogatott. Beszélgettünk közben én pedig vártam, hogy végezzenek. Miután végeztek felbicegtem Emesével.
-Nem tudom mit vegyek fel. ~dobtam le magam az ágyra.
-Majd én adok valamit a ruháimból. ~mondta Emese és elkezdett turkálni a bőröndjében. Le fürödtünk, hajat mostunk, borotválkoztunk. És neki láttunk a készülődésnek.

Kaptam tőle egy fekete, testhez simuló, enyhén kivágott térd fölé erő ruhát. Felvettem mellé az egyik fekete topánkámat. Kivasaltam a hajamat és egy kis szájfény tettem az ajkaimra.

Ő egy kék színű térdig érő, csipke mintás, háromnegyed ujjas ruhát vett fel. Az egyik fekete magassarkúmmal. Göndörített eleve hullámos fürtjein. Szemhélyát fekete-kék átmenetesre festette ki.

Készen álltunk az indulásra márcsak a fiúk hiányoztak. Lent a nappaliban vártunk, hogy ha csöngetnek nekem ne keljen le bicegnem. Majdnem nyolc óra néztem a telefonomat. Pont mire le tettem csöngettek.

Ha hiba van benne elnézést kérek, nem jó a helyes írásom és most nem lett kijavítva az egész. Szóljatok ha elírást láttok. 😘😘

LátomásWhere stories live. Discover now