Látomás

8.Lehet,hogy mégse lesz olyan rossz

Másnap nagyon fáradtan keltem, vagy másfél órát sírtam este miután eltűnt a kislány. Próbálok erős maradni és annak tűnni, de nem mindig megy. Gyorsan felvettem a kedvenc zöld fekete csíkos atlétám, az ezüst nyakláncom, amit még a mamámtól kaptam a 15. szülinapomra. A fekete 'picsagatyám' , és a fekete air max cipőmet. Nem gyászos akarok lenni csak szeretem ezt a stílust, összeillő ruhákat húzni. Mire elkészültem és bepakoltam addigra anya már tükörtojást készített öcsémnek reggelire. Én nem reggelizek, nagyritkán egy kávét megiszok amúgy teázni szoktam. Anya főzött nekem almás-fahéjas teát, odamentem a konyhaasztalhoz letettem a táskám a székem mellé és leültem, hogy kényelmesen megigyam. Elővettem az órarendem 'Kitti fénymásolta' és megnéztem mikor is végzek, mit mondjak anyának.
-Anya, úgy néz ki, hogy 3-kor végzek ma a suliban. ~mondtam semlegesen, majd beleittam a teámba.
-Kicsim tudod, hogy ma átjönnek a szomszédaink így hát főznöm kell. Nagy baj lenne ha ma sétálnál? ~néz vissza rám kérdően miközben felmegy Botiért az emeletre.
-Nem, dehogy legalább szokom a környékét. ~válaszoltam kicsit vidáman.
-Reggelt. ~mondta öcsém, miközben úgy jött az asztalhoz enni, mint egy zombi..
-Neked is. Látom hulla vagy. ~kinevettek.
-Nem mintha te szebb lennél. ~néz fel rám morcosan evés közben.
-Egyél kisfiam, lassan indulni kellene az iskolába. ~mikor ezt mondta megsimogatta az öcsém fejét.
-Oké ~mondta az öcsém és gyorsabban kezdett enni. Anya kitette Botit, akiért majd el fog menni mert még 1 óra előtt végeznek valamiért. Mondjuk az általános iskola.. Adtam egy puszit anyának utana kiszálltam a kocsiból és elindultam a suli felé. Úgy beszéltük Kittivel, hogy a biciklitárolóknál megvár és úgy megyünk a terembe.
-Sziaa Detti ~integet vigyorogva az új barátnőm.
-Sziaa Kitti ~Mosolyogtam rá én is olyan szívéjesen, mint ahogy ő rám. Ahogy sétáltunk a folyosón és beszélgettünk valaki hirtelen megfogta a bal csuklóm ezzel megállítva engem, majd pár lépésre tőlem Kittit is.
-Mit szeretnél Robi? ~kérdeztem miután megállítómra pillantottam.
-Mondjuk téged baba. ~aztán rám kacsintott a fiúk meg elkezdték megpaskolni a vállát és nevetni. Valaki megfogta a masik kezem és magához húzott ezzel elérve, hogy elengedjen Robi. Annyira meglepődtem, hogy belekapaszkodtam védelmezőmbe.
-Kopj le Dettiről!~mondta egy férfias hang a fejem fölül.
-Nehogy azt hidd a tulajdonod csak mert az osztályodba jár. ~vágta oda flegmán. Itt már nem bírtam ki, muszály volt felnéznem. Gabi nézett flegmán Robira miközben kezemet magához fogta. Hálisten megszólalt a csengő és nem tört ki a harmadik világháború.
-Ezt még nem fejeztük be. ~nézett Robi szúrosan a védelmezőmre. Majd Kitti odajött hozzám és odébblökte Gabit.
-Mit szólna a csajod ha ezt látná?! ~a szemeivel majd megölte Gabit.
-Gyere menjünk órára, had öljék meg egymást ha akarják. ~majd maga után kezdett húzni a kémiaterem felé. Gabi késett az óráról és mikor bejött a szája sarka vérzett. Most komolyan összeverekedtek? És Robi is megsérült? Nem tudom miért aggódok értük lehet azért mert bűntudatom van, hogy miattam verekedtek. Néhány szünetben selfiztünk Kittivel legyenek képeink az első napjaimról. Egyszer-kétszer kimentem szünetben mosdóra, de csak azért hátha látom Robit. Vajon abban a szünetben miért volt olyan bunkó?! Az udvarunkban aranyosnak tűnt.. De végülis ennyi ismeretség után nem vonhatok le külső véleményt. A nap nagyon lassan telt egész idő alatt csak kattogtam a történteken és próbáltam megjátszani a nagy vidámat Kittinek. Az órák után azt mondta, hogy elkísér haza így tuti nem tévedek el. Ahogy mentünk kifelé valaki belémjött hátulról sietségeben.
-Vigyázz már. ~utánakiabáltam. Hátranézett és Robi volt az. Hülyéskedtünk Kittivel útközben annyira dilis tud lenni mutatott egy nagyon vicces videót a kutyájáról és a barátjáról Márkról. Már néha a könnyem is kicsordult. Mikor a házunk elé értünk megölelgettük egymást.
-Hallod hétvégén lesz majd buli, eljössz velem? ~próbált kis szendének tűnni, hogy beadjam a derekam.
-Szerintem igen, de anyáékat megkérdezem azért és este írok. ~mosolyogtam a dilisre.
-Okés, oké majd írj, hogy milyenek a szomszédok. Szia pusza. ~a puszit visszafordulva felém küldte.
-Sziaa! ~küldtem én is neki puszit ő pedig úgy csinált,mint aki elkapja és eltette.
-Sziasztok! ~köszöntem hangosan miután beértem a konyhába.
-Szia kicsim, apád boltban van az öcséd pedig fönt a szobájában. ~mondta miközben pucolta a krumplit.
-Segítsek? ~dobtam le a táskám és elindultam hozzá.
-Nem kell kicsim inkább ugorj már el te is a boltba. Apád nem vitt telefont és jégkrémet is kellene hozni meg fokhagymát. ~sóhajtott egy alig hallhatót.
-Jól van ha el magyarazod merre akkor el megyek. ~majd hátulról át karoltam a derekát és a vállára tettem a fejemet. Elmagyarázta és elindultam a pár sarokra lévő boltaba. Apa valami nagyobb boltba ment, én meg nem sétálok annyit mert nincs biciglim. Oda értem, be mentem, jelzett az ajtó felett vélő kis csengő, hogy valaki belépett. Köszöntem hangosan de semmi válasz. Nehezen de választottam egy madártejes jégkrémet, az a kedvencem és úgy döntöttem most magamnak kedvezek. Vettem hagymát és a pulthoz sétáltam, nem volt ott senki vagy 10 percet vártam és el kezdtem hátra sétálni hát ha van ott valaki. Az egyik ajtó kinyílt és hirtelen egy fiú ált velem szemben. Mikor észre vett megijedt, én is mert meg lepődtem a reakcióján.
-Te ki vagy? És miért vagy itt hátul? ~mondta miközben elindult kifelé a pulthoz. Kicsit sötét volt hátul így neki mentem valaminek, de próbáltam úgy ki menni,hogy ne rongáljak meg semmit.
-Bocsánat nem akartam "garázdálkodni" de lassan fél órája itt vagyok és senki nem reagált a szolóítgatásomra. ~néztem fel a nálam vagy másfél fejjel magasabb szőke fiúra akinek elakadt a szava, miután a pult előtt megáltam vele szembe.
-Baj van? ~kérdeztem mosolyogva.
-N-nincs semmi gond, elnézést hogy nem hallottalak. ~jött egyre inkabb zavarba.
-Semmi. Ha nem baj ki cserélem a jégkrémet mert egy kicsit megolvadt ez idő alatt. ~miközben mondtam elindultam a hűtő felé.
-Csak nyugodtan az én saram. ~érzem a hangján hogy vigyorog, a gondolattól én is el mosolyodtam. Vissza mentem a pulthoz le csipogta majd mondta hogy mennyi lesz, miközben kerestem a pénzt hallottam, hogy nagy levegőt vesz.
-Esetleg valamikor nem találkoznál velem? ~kérdezte nem valami hangosan.
-Lehet hogy lesz rá alkalom de most sietek. ~néztem a zavarodott fiú arcát aki nem szomorodott el a válaszomon.
-Rendben, tessék a visszajáró. Remélem nem sokára láthatlak. ~Majd utánam integetett.
-Szia. ~nevettem miközben mentem kifelé. Haza értem anya pedig már vártam a hagymát. Elkészült a vacsora, én meg teritettem és fel öltöztem csinosan. Jó benyomást kell kelteni ugye bár. Csöngettek.
-Kicsim kinyitnád? ~szólt le nekem az emeletről anya, mert keresett fönt valamit még.
-Persze! ~elindultam az ajtóhoz, ki nyitottam az ajtót és nagyon meg lepődtem. Ő is csak lepetten ált előttem. Aztán, meg ragadta a csuklóm, és ki húzott az ajtón.

Remélem tetszik! *.*