The New Boy

huszonegyedik

Mindenki kézenfogva sétált, kivéve minket. Vártam hogy ő is kiszúrja de már akkor összekulcsolta az ujjainkat mire ezt végig gondoltam. Lehet én reagáltam túl ezt az egészet? Talán adok neki még egy esélyt. De előtte látnom kell azt a bocsánat kérést. Mindenki hazasétált ahogy mi is. Olyan cukin nézett ki Beni egyik keze a zsebében a másikkal pedig a kezemet szorítja. (Ahhhwww) Majd megálltunk a házamnál.   -Akkor..*megnézte az óráját* -fél óra múlva találkozunk!
-álltunk szembe egymással.
-Rendben! -rugaszkodtam el egy kicsit a földtől, zsebre tett kezekkel, egy mindent eláruló mosollyal.
Ő vette az adást és dobott egy puszit a számra majd elment.
Én se tettem mást mind bementem, lepakoltam a cuccom, köszöntem mindenkinek, felfutottam a szobámba, elkezdtem őrjöngeni és táncolni mint egy idióta, majd leültem megnyugodni és kibontottam a levelet;

" Te vagy nekem a nap, mely az égen sziporkázik,
Te vagy a csillag, mi este ragyog és csábít,
Te vagy nekem a világ, ami nélkül nem lehet élni,
S ha te nem lennél én nem is tudnék létezni.

Nos igen ezeket a sorokat én írtam pár óra szenvedéssel, de megvan. Szóval a tökéletes bocsánat kérés nálam fog zajlani. Remélem hogy eljössz, mert nekem csak te létezel.

Hatalmas csók és ölelés a te Micimackód. "

Jjuuuuujjjj egyem meg! Na jóóó.. mindjárt olyan cukormérgezést fogok kapni hogy el se tudok majd menni!  Most eszek, rendbe szedem magam, keresek valami elfogadható ruhát, majd elindulok...
(Ruha= sexi egyberészes vörös ruhaszoknya vagy mi a szarnak hívják😂)

.........

Oké most van negyed kettő szóval szerintem indulok is. Elindultam a szomszédba majd becsengettem. Beni...eeeehh..nem rittyentette ki magát ahogy látom.
-Ohh! Valaki ma nagyon sziporkázik!-bókolt egyet.
-Köszönöm szépen!😳
-Akkor menjünk is be, most nincs itthon senki, mily meglepő.
-Vagy csak szimplán nem szeretnek téged.-nevettem el magam.
-Kac.kac. -nézett rám gúnyolodva, mire jobban nevettem
-Na akkor menjünk is! De előtte! Csukd be a szemed!
-Hát jóóóó....-úgy is tettem
Felvezetett a lépcsőn majd a folyosón megálltunk.
-Oké most várj egy kicsit!-hallottam hogy beszaladt a szobába. Majd hamar visszajött.
-Kinyithatod! 
Az egész folyosó tele van szórva rózsa szirommal! Na jóó!
-Tetszik?-fogta meg karjaim.
-Mintha álmondnék!
-Akkor várj, lesz még jobb is!
-Neeee...
Közeledtünk a szobához ahol egyre több szirom volt. Az ágyon volt egy hatalmas szívecske amibe a képünk volt, körülötte még több szirommal, és egy doboz bonbonnal. Közelebb mentem mire Beni becsukta az ajtót amire felfigyeltem, de mire megfordultam csak egy (öltönyös?) srácot láttam egy csokor rózsával a kezében, előttem térdelve.
-Klaudia, könyörögve kérlek, megbocsájtasz?
-Ezt kajak mind egyedül hoztad össze??!
-Persze! De amm..
-Naná hogy Igen!
Felállt majd megcsókolt. Éreztem azt a mosolyt a csókunkban, mire én is elmosolyodtam.
-Szóval tetszik amit készítettem?.
-Teljes mértékben!
Levette az ágyról a cuccokat majd leültünk a szabad helyre ami még mindig tele volt rózsával.
-Na és mit terveztél mára?
-Egy kis romantikus mozizást terveztem, hogy megnézzük a "Casablanca"-t.
-Aahwwww de cukiii!!! Soha nem láttam azt!!
Nem szólt semmit csak elnevette magát ahogy én is.
-De akkor várj egy kicsit, mert haza kell mennem a pénzemért!-indultam volna de visszarántott, magához húzva.
-Ugyan...arra semmi szükség.
-Miért? Mégse moziba megyünk?
-Dehogynem. Házimoziba.
-Ohhhh! Miért nem ezzel kezdted!
-Kíváncsi voltam mit szólsz..Na de akkor kezdjük is el!
-Rendben!

Huss! Hellooo mindenkinek! A holnapi részben lesz egy kis grrrr, készüljetek! 😏😂