Playroom. /Befejezett/

7.

Yoongi pov.

-Aish a fejem.- morgok a párnámba hangosan, amint a redőnyön beszűrődő nappali fény égetni kezdi arcomat.

Fáradtan és erőtlenül gördülök odébb az ágyon, de meglepetésemre nem a hideg lepedőnek nyomódik a testem, hanem egy annál inkább forró, emberi testnek.

Ijedten ugrok fel az ágyon és nézek körbe a szobában.
Játszószoba.
Nyugodtan felsóhajtok, mint máskor, most is tudtam, melyik ágyba kell fektetni az alkalmi partneremet.

Szembefordultam áldozatommal, aki eddig nyitott szemmel pásztázta mezítelen hátam.

-Min Yoongi.- nézek a velem szemben fekvő félmeztelen férfira, kinek szemében gyermeki fény helyett, valami vad csillog.

Barna haja izzadtan tapad homlokához, mely az alvás folyamán még kócossá is varázsolódott.

-Nem tudod ki vagyok igaz?- nevet fel kínosan, miközben hatalmas tenyerével tarkójára simít.

A már megszokott, arroganciával teli válaszom egyszerűen nem jött a nyelvemre, nem akartam neki úgy válaszolni. Arcán a bársonyos bőr kissé megráncosodott ahogy elmosolyodott, ez pedig meghatotta a jeges szívem.
Nem, nem is ez hatotta meg, mindenki első percben kiabál és kiront a lakásból, de ő, ő kérdez mielőtt bármit is tenne.

-Nem igazán.- mondom zavartságot szimulálva, eljátszva, mintha törném a fejem rajta, hogy ki ő, de valójában annyira nem érdekel.

Nem is értem mi van velem, azért mert gyermekies arca van veszítek a kisugárzásomból és egy másik ember leszek?
Őrület. Mi van velem?
Meg kell hagyni, ittas állapotban is jól tudom, hogy akit kinézek azt kell meghódítani, és lám-lám megint sikerült.
Tökéletes, gyermeki arcát férfiassá teszik erős és jellegzetes vonásai.

-Menned kéne.- nyerem vissza újból az agyam feletti irányítást, és nem a reggeli izgalmam gondolkodik helyettem.

-Kook.- mondja szűkszavúan majd egy párnát a fejembe dobva kezdi el összeszedegetni holmiját a földről.

-Kitalálsz?- kérdezem meg udvariasságból, már ha ilyen helyzetben létezik ilyesmi.

Válaszra nem méltatva csapja be maga után az ajtót, én pedig, mint aki jól végezte a dolgát elhagyom a helyiséget és a fürdő felé veszem az irányt.

A hidegvíz jólesően csurog végig a hátamon, ezzel lehűtve felhevült testem.
Az esti kalandom a vízzel együtt tűnik el testemről és emlékeimből majd folyik le a lefolyóban.
Mintha a víz megtisztíthatna mindentől, és amíg bőrömre száradt mocsok eltűnik, vele az emlékeim is.

Egy elégedett mosollyal pattanok ki a zuhanyzókabinból és végignézem testem a tükör előtt.
Mentaszínű hajam nedvesen omlik homlokomba, szemem alatt a fekete karikák árulkodnak az átbulizott estémről.

Fáradtan ballagok el a szobámig, majd elfordítom a kulcsot a zárban és az ágyra vágom fáradt testemet.

-Aigoo.- sóhajtok fel hangosan, majd a takaróba gubózódva adok magamnak időt még a pihenésre.

Jimin pov.

-Baszki.- sóhajtok fel a lehető leghalkabban amikor már fél órája verem az igazgató irodájának ajtaját.

Felkeltem hajnali öt órakor, hiszen a kedves főnök engedte, hogy a mai napon hat órára kelljen csak jönnöm.
Hiába ő a főnök, ha még be se tud jönni, nem több a szememben egy utolsó senkinél.

-Ekkora szemetet..- bosszankodom még mindig hangosan az iroda ajtaja előtt, hiszen jól rájöttem már, hogy a világon senki nem hallja meg, se a folyosó végen a többi titkár, se az igazgató, aki a seggét az esti afférja után be se tudja vonszolni.