Unexpected (Váratlan) BTS FF

16. rész: LÁV IZ IN DI ER

Jungkook pov.

Már eltelt 20 perc, és Luna még nem ért vissza. Meguntam a várakozást, és V szobája felé vettem az irányt. Gyanútlanul benyitottam a helyiségbe, de rögtön meg is bántam... HeeSeul és Tae kézenfogva aludtak egymás mellett. Szóval hyung tényleg érdeklődik iránta. Viszont... Azt nem gondoltam volna, hogy ez kölcsönös... Úgy látszik, még is az. Bár ebben semmi logika nincs. Luna az előbb azt mondta, hogy nem ellenkezett volna, ha lekapom. Lehet valami más van a háttérben, gondoltam, és egy picit meg is nyugodtam. Ahj, olyan idegesítő, hogy állandóan féltékenykedem... De nem tehetek róla, hogy túl naív, és észre sem veszi, hogy mi zajlik körülötte. Odaosontam az ágyhoz, és óvatosan megráztam a vállát.
- Ébresztő!
- Ha? Elaludtam? Hol vagyok? - Nézett rám kábán, és megdörzsölte a szemét.
- Hát, semmiképp nem ott, ahol kellene. Elmondod, hogy hogy kerültél ide? - Tekintete megakadt a mellette szuszogó Taehyungon, majd felkelt, és a kezemnél fogva kivonszolt a folyosóra. Miután megállt, kétségbeesett tekintetét rám emelte.
- Jungkook, félreérted.
- Biztos? Mert nekem elég egyértelműnek tűnt. - Vágtam komor képet.
- Csak aludtunk.
- Akkor, amikor bementem. De előtte ki tudja, miket csinál- Nem tudtam befejezni a mondandómat, mivel a keze hatalmasat csattant az arcomon. Meglepetten kaptam az ütés helyéhez, HeeSeul tekintete pedig szikrákat szórt
- Mégis... Hogy fordulhatott meg ilyen a fejedben?! Mit gondolsz te rólam?! - Összeszorított fogai közt szűrte a szavakat.
- Ne haragudj, én csak...
- Te csak mi?! Várj, tudod mit? Nem érdekel. Ha a szemedben egy kurva vagyok, Akkor hanyagoljuk egymás társaságát... És én még... Á, hagyjuk. - Ezzel elviharzott mellettem. Megint megcsináltam. Hogy mondhattam neki ilyet? Szörnyen szégyelltem magam, de tudtam, hogyha most utánamegyek, csak rontok a helyzeten. Jobbnak láttam visszahúzódni a szobámba.

Timeskip~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

A fiúk este 7 körül értek haza, és rögtön leültünk vacsorázni. HeeSeul mindenkivel beszélgetett meg nevetgélt, kivéve engem. Nem szólt hozzám, sőt, rám se nézett.
- Na, és a ti napotok milyen volt? - Szegezte nekem a kérdést Jin.
- Hát, semmi extra. - Válaszoltam szigorúan ügyelve arra, hogy véletlenül se nézzek Lunára.
Kajálás után mindenki ment a szobájába. Én is oda indultam, de Jimin és YoonGi megállítottak.
- Hé, maknae! Mi ez a feszült hangulat közted és Luna közt? Eddig tök jól kijöttetek. - Vágott bele kertelés nélkül Suga.
- Miről beszéltek? Semmi probléma nincs.
- Ja, ezért ignorál téged teljesen. - Húzta fel szemöldökét Jiminnie. Fáradtan sóhajtottam egyet, és elmeséltem nekik a délután történteket.
- Mostmár vágom. Hallod, te normális vagy? - Nézett rám furán a rapper.
- Jó, tisztában vagyok azzal, amit tettem. Csak azt mondjátok meg, hogy mit csináljak!
- Őszintén? Valld be, hogy féltékeny voltál.
- Jól vagy te összerakva?
- Akarod a csajt, vagy nem? - Nem válaszoltam ChimChim kérdésére, csak bólintottam. Még szép, hogy akarom őt... - Na, akkor húzzál oda hozzá, és beszélj vele, még mielőtt késő lesz. - Veregetett vállon, majd továbbálltak. Hát, nem volt mit tenni. Fogtam magam, meg az összes bátorságomat, és a szobája felé vettem az irányt.

HeeSeul pov.

Egész nap levegőnek néztem, de ettől sem lett jobb a kedvem. Nagyon fájt, amit Jungkook mondott. Mi vagyok én? Komolyan egy ilyen könnyűvérű lánynak látszom? Biztos nem vettem volna így fel, ha nem lennék belé szerelmes. Ez ellen viszont egyenlőre nem tehetek semmit. Megpróbáltam lefoglalni magam a pakolással, és nem gondolni arra az idiótára. Éppen a ruhákat hajtogattam, mikor kinyílt az ajtó, és belépett rajta rosszkedvem oka. Kár, hogy a megemelkedett pulzusszámomért is ő a felelős.
- Tudunk beszélni? - Nézett rám Jungkook reménykedve.
- Nem akarok. - Válaszoltam, miközben összehajtottam egy újabb felsőt.
- Ne csináld már! Valami... Nagyon fontosat akarok mondani. - Vette ki kezeim közül a ruhadarabot.
- Hallgatlak.
- Köszönöm. HeeSeul... Én nagyon sajnálom, amit ma tettem... Hidd el, nem akartalak megbántani.
- Végeztél? Még rengeteg dolgom van. - Mondtam flegmán.
- Aish... Lennél szíves végighallgatni? - Gondolom nem tetszett neki a hangnem, azért lett ilyen mérges.
- Mondjad!
- Féltékeny voltam! - Ahogy ez elhangzott, rögtön megszeppentem.
- Mi?
- Jól hallottad. Nagyon nem tetszik, hogy Taeval ennyire jóban vagy... Az meg pláne nem, hogy mellé feküdtél... Egy kicsit elborult az agyam, nem szerettem volna fájdalmat okozni... - A végére, szinte teljesen elhalkult. - Szeretlek, HeeSeul. Tudnod kell, még akkor is, ha nem viszonzod... Így korrekt... Na, akkor nem is zavarok tovább. - Mosolyodott el keserűen,majd elindult az ajtó felé. Én utána léptem, és hátulról átöleltem.
- Én is szeretlek, Kookie... - Fúrtam a fejem a hátába, aztán elengedtem,hogy visszafordulhasson hozzám. Elvigyorodott, és a kezét a derekamra helyezte.
- Mi? Nem hallottam. Megismételnéd?
- Mondom vegyél hallókészüléket! - Kötözködtem, majd elnevettem magam. - Szeretlek, Jeon Jung Guk. - Húzódtam közelebb, majd hagytam, hogy megcsókoljon.

Ezt a részt a Tiszafüredi DJTourFest és az esős idő támogatta 😱😂😂😂 De tényleg, az érzés, mikor leszakad az ég, beázik a sátor meg aludni se tudsz a hangzavartól... Felbecsülhetetlen 💪😂 Remélem ti nem vagytok olyan fáradtak mint én 😄😄😂 Hamarosan folytatás😇😇😇!