Kwon Seo Haneul kiskora óta látja és hallja a halottakat. Az orvosok reménytelen esetnek tartják őt, mivel őrültnek titulálják. Ám mi lesz akkor, ha Haneul 7 új orvost kap, akik mások mint a többiek? Mi lesz ha rátalál a szerelem is?
Borítót készíte...
Nem tudtam aludni az éjjel. Folyton az új doktorok szavai jutottak eszembe. Nem akartam mondani a barátaimnak, mert akkor biztos, hogy összevesztünk volna. Azt meg nem nagyon akartam. De ők mindent tudnak és soha sem hazudnának nekem! De a dokik, meg nem nagyon néznek ki veszélyesnek... vagy csak ez a taktikájuk...
Hirtelen egy ajtócsapódásra ugrottam fel az ágyamból. Gyorsan az ajtóm felé néztem és hűn szeretett doktoraimmal találtam szemben magam. Már nem is próbálták feszegetni a határaim. Szó nélkül leültek az ajtó elé, szemben velem. De valami furcsa volt. Náluk volt egy lap. Ők most tényleg fel akarják jegyzetelni, amit mondok nekik? Na jól van! Menjenek a tudják hova!
-Szia Haneul! Látjuk, hogy nem szeretsz a barátaidról mesélni, de arra gondoltunk, hogy akár lerajzolhatnád nekünk őket... azt mondtak a nővérek, hogy nagyon ügyesen rajzolsz!
Bíztatóan felém mosolyogtak. Adok én nekik mosolygoást! Nem fogom nekik semmit sem elárulni a barátaimról! Azt ne is várják el! De valami mást tudok nekik rajzolni!
Átcsúsztatták a lapokat, egy ceruzát és egy radírt. Kezembevettem azokat és az orvosaimra néztem.
-Nem szeretem ha néznek alkotás közben!
-Jah! Bocsánat! Az jó lesz ha visszajövünk 4 óra múlva?
-Igen! Addigra készen leszek!
Kimentek és én pedig elkezdtem rajzolni. Az biztos, hogy el fognak gondolkodni, hogy továbbra is pszichológusok legyenek-e!
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ezt alkottam 4 óra alatt. Szerintem tök jó lett! Elég ijesztő is! A lap aljára pedig egy mondatot is írtam:
Fuck You!
Nehogy már azt higyjék, hogy engem ilyen könnyen egy pár kedves szóval meg tudnak törni! Lefordítottam a lapot és vártam a 7 idiótát. Kb. 5 perc késéssel meg is érkeztek. Odacsúsztattam hozzájuk a lapot lefelé fordítva. Éppen fordították volna át mikor felszisszentem.
-Majd ha hazaértetek akkor nézzétek meg a rajzom!
-Jól van. Holnap találkozunk!
-Az nem olyan biztos...
-Tessék?
-Semmi! Sziasztok!
"Suga pov"
Nagyon fura volt, mikor odaadta a rajzot!Amikor beültünk a kocsiba, mindenki rámnézett. Én megfordítottam a lapot és elszörnyülködtem. Akkor ezért volt olyan furcsa! Direkt akar minket elijeszteni magától! De vajon miért? Nem tettünk ellene semmi rosszat! Akkor meg?
-Meg kell hagyni, hogy jól rajzol!
-J-Hope! Ezt a rajzot fogom a párnádra nyomtatni és akkor ezzel kell majd aludnod! Garantálom, hogy egy percre sem tudod majd lehunyni a szemed!
-Ez a lány tényleg beteg...
-Nézzétek a lap alját!
Mindenki lenézett a lap legszélére és amint megláttam, hogy mit írt oda minden értelmet nyert.
-Addig utálatos lesz velünk, míg a barátai azt mondják neki, hogy veszélyesek vagyunk! Először azokkal a bizonyos "barátokkal" kell megszerettetnünk magunkat! Utána jöhet a többi!
-De hogyan tudnánk megszerettetni magunkat a képzeletbeli barátaival?
