Szelemekkel suttogó (Bts ff)

9.

2017.november 03.

Éppen reggeliztem, mikor egy morcos Suga lépett be az ajtón. De amint meglátott egyből megcsillantak a szemei és leült mellém egy hatalmas vigyorral.

-Mi ez a hirtelen jókedv, hogy megláttál?

-Csak mert jó, hogy téged láttalak meg elsőre...

-Akkor ne engem láss meg utoljára!

Azzal otthagytam. Haragszom rá! Mióta részegen megcsókolt nagyban kerülöm! Nagyon rosszul esett, hogy csak részegen képes megtenni! Nem értem, hogy miért nem mondja a szemembe-hozzáteszem józanul-hogy szeret! Vagy ha nem is ezt, de valami magyarázatot csak megérdemlek! Bementem a szobámba és leültem az ágyamra. Ekkor éreztem meg azt, hogy valaki figyel. Hirtelen bezáródott az ajtó. Az ablaknál egy alak jelent meg. Megint az a lány volt. Miért jön vissza? De most semmi baja nem volt. Hanem kezében egy woodoo babát és egy kést tartott. A babára rá volt írva, hogy Neul... És ekkor a kést beledöfte a baba szívébe. Ekkor a lábaim felmondták a szolgálatot. A földre zuhantam. Egy sarokba húzódtam. Felhúztam a térdemet és lehajtottam a fejem. Ez csak a fejemben létezik! Ez csak az elmém szüleménye! Nem bánthat! Ekkor megfogta az állam és felemelt. Már nem éreztem a lábam alatt a talajt. És ekkor eldobott a szoba másik végébe. Már hallottam, ahogyan a fiúk próbálnak bejönni és ordibálnak, hogy mi történt. Nem tudtam megszólalni, mert a démon befogta a számat. Mikor alaposabban körbenéztem, gyertyák sorakoztak a falnál. Vérben izottak. Felnéztem a lányra és egy fordított kereszt volt a nyakába vésve. Az ördög szimbóluma... Észrevette, hogy a keresztet nézem. Befogta a szemeim és belesuttogta a fülembe.

Nem fogsz megszökni előlem... 

És ekkor kirobbant az ajtó. Visszatért a villany, a démon pedig eltűnt. Nagyon para! Azonnal rohantak hozzám a fiúk. Látták, hogy nincs semmi sem rendben. Vérzett az orrom és felrepedt a szám. Tudtam, hogy hisznek nekem. Tudtam, hogy ha ők itt vannak, akkor valamiért az a démon eltűnik. Tudtam, hogy ők próbálnak vigyázni rám. Már csak azt vettem észre, hogy J-Hope és Jimin két oldalról ölelget és a többiek meg szidják őket, hogy engedjenek már el. Odabújtam valamelyikőjükhöz és csak egy szót tudtam kinyögni.

-Eljött...

A fiúk csak felváltva ölelgettek és simogattak. Nem hitték azt, hogy képzelődök. Csak azt akartam, hogy ne jelenjen meg többet az a csaj...