Szelemekkel suttogó (Bts ff)

20.

2017.november 14.

Éppen a nappaliban ültem és gondolkoztam. Nagyon sok mindenen. Az utóbbi időben elég fordulatossá vált az életem. Kiderült, hogy az anyám egy démon, apám meg egy angyal. Megtudtam, hogy nem vagyok ember és, hogy az igazi nevem valami Angel. Felfedeztem egy kardot és a nyakláncomról sem kellene megfeledkeznem. Azóta nem találkoztam anyával, ezért egy kicsit nyugisabb volt az utóbbi idő. De ott voltak viszont a látomásaim. És ha ez nem lett volna még elég, akkor ott volt Yoongi, akinek folyton a jövő járt az eszében. 

-Yoongi?

-Igen? Mit szeretnél? 

Egy nagyon hosszú beszélgetést szerettem volna kezdeni. Tisztázni szerettem volna mindent. Vagyis azt, hogy most hanyadán állunk. Leültettem a kanapéra és szembe néztem vele. 

-Mit szeretnél Neul?

-Beszélgetni...

-Miről?

-Rólunk... Nem tudom, hogy hogyan fogalmazzam meg, d...

-Kedvellek!

És itt sötétség fogott el. Elájultam. Hirtelen egy ágyhoz kötözve ébredtem. Feketeség volt. Kinyílt az ajtó és belépett valaki. Nem láttam tisztán az arcát. Annyit tudtam kivenni, hogy magas és izmos. És ekkor szólalt meg. 

-Hello Hercegnő!

Lefagytam. Olyan volt a hangja, mint Yoongi-é. Nem akartam hinni a fülemnek. De igaz volt. Vajon ez milyen látomás lehet? Vagy csak simán hallucinálok? Vagy mi a franc? Közelebb jött hozzám és felkapcsolta a mellettem lévő lámpát. Így már tisztán láthattam az arcát. Csak arra nem számítottam, hogy Yoongi szemei feketén csillogtak és, hogy tű hegyesek lesznek a fogai...