Trick or Treat (SugaKook)

271 29 7
                                    

Kicsikét felszívódtam két hétre, és nagy valószínűséggel a Friends With Benefits új részét még az őszi szünetben sem tudom majd hozni, mivel most kell a legtöbb projektet megcsinálnom (ami sok hosszú oneshot-ot ígér :D ) ráadásul házi feladataim is akadtak bőven. De addig élvezzétek ezt a kis Halloween alkalmából megírt irományt. Nem írtam még ilyen témájú oneshot-ot, sőt, nem is áll hozzám közel ez a téma, így nem tudom, mennyire sikerült horrorisztikusra csinálnom, a döntést rátok hagyom inkább.

(U.I.: Mellékesen megjegyzem, hogy World-ben 13 oldal lett az egész dokumentum :D )

Ajánlott zene:

The Nightmare Before Christmas - This Is Halloween

BTS - Baepsae Wonderland Version

BTS - Butterfly Haunted Version


Cím: Trick or Treat

Páros: SugaKook (BTS; Suga x Jungkook)

Besorolás: +16/+18

Műfaj: Slash, Shounen Ai, Yaoi, Romantikus, Angst, Hurt/Comfort, Horror

Figyelmeztetés: Szereplő halála, Vér, Kínzás, Gyilkosság, Bántalmazás

Összefoglalás: A Halloween egy ünnep, mely minden gyermek számára egyet jelent a sok édességgel, cukorkával, amit a jól megmunkált, ötletes jelmezeikért kaphatnak. Ezzel a véleménnyel élt együtt a kis Jungkook is, míg első egyedül töltött édességgyűjtő estéjén ki nem kezdenek vele az idősebb srácok és jól helyben hagyják őt. Onnantól kezdve már nem ugyanaz a Halloween, mint addig, sőt, még évek múltán sem múlik el a bosszúvágy a fiú számára. Egyik évben viszont ismét kénytelen kimerészkedni, hiszen az unokatestvérét kell elkísérnie a házakhoz gyűjteni. Ám azon a napon minden megváltozik Jungkook számára... Amely befolyásolja ÉLETÉT.


Utáltam, egyszerűen gyűlöltem a Halloween-t. Házról-házra járkáltál, miközben nevetséges jelmezekbe öltözve csináltál magadból komplett idiótát pár apró csoki reményében. Hiába, ha sikeresen összeszedtél, annyit, amennyi, szerinted, egy életre is elég lett volna neked, mert a szüleid, amint haza értél, már vették el tőled az egészet, mondván, oszt be magadnak. Mi értelme volt az egész felhajtásnak, amikor amúgy sem kaphattad meg, amit akartál. Bár, igazából, én még ezeken a dolgokon se törhettem a fejemet, hiszen nálam, az őseim, egy darab édességet sem találtak, mikor a nagy utazásaimról visszatértem.

Ennek oka általános iskolás koromban kezdődött, ahogy elsőnek mehettem egyedül az év legfélelmetesebb napján –bár ez inkább emberfüggő, ha úgy vesszük –mivel az azt megelőző években mindig elkísért valaki. Izgatott voltam, alig bírtam megmaradni a lábamon, tagjaim csak úgy reszkettek, nem győztem kivárni anyukám beleegyező bólintását, miszerint indulhattam végre. A jelmezemet hetekkel előtte kiválasztottam, amikor az ünnepély előkészületei még sehol sem voltak, illetve, órákat álltam a kosárkák részlegén, hiszen a legjobb edénykében szerettem volna tárolni az édességeket, amiket összegyűjthettem az esti túrám alkalmával. Olyan lehettem, mint aki egy új világba tévedt, ahol a horrorisztikus megjelenések ellenében, mégis minden világosabb, vidámabb volt, még a kísértetek is mosolyogtak, ahogy a többi természetfeletti lény, mik a házak előtt lettek dekorációként elhelyezve.

Maga a gyűjtögetés is fantasztikusan sikerült, főleg az akkori barátaim társaságában, kikkel, a véletlen folytán, egymáshoz passzoló jelmezeket választottunk magunknak –mindenki egy Marvel hősnek öltözött be –a zsákjaink pedig a nagy körutunk végére teljesen megteltek különféle nyalánkságokkal, melyeknek egy részét már út közben elkezdtük falatozni, nehogy mindet elvegyék tőlünk otthon. Sok nevetés, kacagás hangzott fel köreinkben, nem beszélve a sikongatásokról, melyeket egy-egy remekül elkészített jelmez csalogatott ki belőlünk, amikor ajtót nyitva, ránk ijesztettek a háztulajdonosok, nem beszélve egy kísértetkastélyról, melyet az egyik szomszéd készített minden évben. Átrenoválta a saját otthonát, hogy aztán a gyerekek végig szaladjanak rajta, végül a kijáratnál megkapják a jól megérdemelt cukorka adagjukat, melyet a bátorságukért cserébe szerezhettek meg. Minden jól alakult, minden tökéletes volt, jobb nem is lehetett volna számomra, mint azon az estén.

In My MindWhere stories live. Discover now