Én, mint titkos ügynök

IX.

- Emily! - lökdösött valaki.

- Hagyj békén. - dünnyögtem és ellöktem a kezét.

- Tiffany beszélni akar veled. Emily!

Most már felismertem a hangját. Zoe volt az, az FBI egyik technikusa.

- Pont velem? - nyitottam ki a szemeim.

- Igen. - közölte. - Na, öltözz fel és nyomás a kihallgatóba!

Zoe utasításait követve húsz perccel később a kihallgatóban ültem, velem szemben Tiffany Sanders méregetett.

- Mit akarsz mondani? - sóhajtottam, majd belekortyoltam a kávémba.

- Kössünk alkut. - kezdte.

Érdeklődve felpillantottam.

- Mi ajánlasz?

- Megmondom a társaim nevét.

- És te mit kérsz cserébe? - hajoltam közelebb, hátha a szemébe nézve ki tudok valamit olvasni a tekintetéből.

- Hogy a barátaimmal egy cellába kerülhessek. - vágta rá.

Kimentem a kihallgatóból. Ezt nem dönthettem el egyedül, kellett a többiek véleménye.

- Adjuk meg neki, amit akar, és megkapjuk a társai nevét. - vélekedett Grace.

- Lehet, hogy csapda. - mondta Greg.

- Ha hazudik, magánzárkát kapjon. - ért oda Greg pszichológus haverja, Dr. Ian Roberts.

- Miért is? - ráncolta a szemöldökét Ricky, aki még mindig nem akart semmiben sem egyetérteni az FBI-osokkal.

- Utál egyedül lenni, azért is tört meg. Mindig társakkal veszi körbe magát és nélkülük nem tud meglenni. A magánzárka számára a lehető legrosszabb dolog, ami történhet vele. - mondta el a vizsgálat eredményét.

- Akkor elfogadjuk az ajánlatát. - szóltam, és visazamentem a kihallgatóba.

- Döntöttek? - kérdezte, és a hangjában enyhe gúnyt éreztem.

- Elfogadjuk az ajánlatod. De ha hazudsz, magánzárkát kapsz. - közöltem. - Értve vagyok?

Tiffany bólintott.

- Akkor mondhatod a társaid nevét. - vettem elő egy lapot.

- Bobby Fermont. - mondta az elsőt. - Patricia Rollan. Orlando Reymondse. Vivien Stolen. Hannah Williams. Julian Hester. Leslie Garrett.

- Egy pillanat. - néztem fel. - Leslie is köztük volt?

- Igen, de mivel... - elcsuklott a hangja.

- Folytasd. - biztattam.

- Jack Conan. Petra Bernstein.

- Ennyi?

- Igen. - bólintott.

*********

- Utána néztem ezeknek az embereknek. - pötyögött a klaviatúrán Zoe. - Mind Tiffany-korú huszonéves. Egy részének van priusza, de a nagy többségnek nincs.

- Biztos nem szórakozásból támadtak meg egy koreai szenátort. - vélekedett Amy.

- Mire gondolsz? - pillantott fel Zoe a számítógépből.

- Megbízhatta őket valaki. Valaki, aki szereti a háttérből intézni a dolgokat, és azokat egy csapat fiatallal csináltatja meg. Talán személyes problémája van a szenátorral, vagy bérgyilkos.