Markodban | Befejezett

Markodban - Christmas

KENMA SZEMSZÖGE

Dec. 23.

A telefonom féktelen rezgésére keltem fel reggel. Morcosan a párnám alá nyúltam, és kihalásztam onnan a még mindig rezgő telefonomat.

- Ki az és mit akar? - szóltam bele halkan, nehogy felébresszem a mellettem durmoló Kuroot.

- Én vagyok! - kurjantott bele a telefonba Shou, mire kicsit eltartottam a fülemtől a készüléket. Bár így is majdnem megsületültem.. - Van terved holnapra??

- Azt sem tudom ma milyen nap van.. - dörzsöltem a szemem.

- Holnap 24.-e!

- Oh karácsony.. - vakartam meg kócos fejemet. - Szerintem ráérek. Még megbeszélem Kurooval, aztán írok. Mert hova akarsz menni?

- Ajándékot venni a plázában!

- Komolyan?.. - sóhajtottam. - Na jó. Majd írok, szia.

Letettem a telefont, és egyből visszaaludtam. Legközelebb Kuroo ébresztett, délben. Ettünk levest, majd megkérdeztem hogy nem bánja-e ha Shouval megyek a plázába...karácsonykor.

- Menj csak nyugodtan. - mondta nyugodtan, én meg még pislogni is elfelejtettem. Komolyan hagyja? - Úgy is dolgom lesz este, szóval legalább nem fogsz unatkozni. - vigyorodott el.

Hát jó..

Pár perc múlva írtam Shounak, hogy mehetünk.
Mivel hó nem esett, így nem lett volna mókás kint. Csak befagyott volna a seggünk. Tehát csak filmeztünk Kurooval..egész délután.

**********

Dec. 24.

Szokásomhoz méltóan délben keltem. Olyan jókat alszok télen..

A délután hamar elment..konkrétan fekvéssel. Viszont Kuroonak korábban mennie kellett, mint gondoltam, így egyedül maradtam pár órára.

Egy kis idő után neki álltam készülődni. Felvettem egy fekete farmert, egy fehér pólót, és egy ronda karácsonyi pulcsit, amit még Kuroo sózott rám. Ez tűnt a legmelegebbnek. Erre persze a kabátot, majd csizmát. Utolsó ruhadarabként magamra húztam egy beany-t, hogy eltakarja a madárfészek kinézetű hajamat.
Mire elkészültem már szólt is a telefonom, hogy indulnom kell.

Nagy léptekkel sétáltam az utcán, hogy minnél hamarabb megérkezzek.
Persze még mindig nem havazik..

Ahogy beértem a plázába, Shou már ott ugrándozott, nekem integetve.
Az egész pláza karácsonyi díszekben pompázott. Oly annyira, hogy majdnem kiégett a retinám a sok égőtől. Mindenhol karácsonyfa díszek és egyéb dolgok.

- Hali. Akkor hova először? - léptem oda hozzá.

- A JÁTÉKBOLTBA! - mondta ki, és már rögtön sprintelt is be a mellettünk lévő kisebb boltba.

Na fasza.

Az este folyamán Shou mindenhova futva haladt, én meg mehettem utána. Néha-néha eszembe jutott, hogy elfelejtettem megkérdezni; hová ment Kuroo. Majd elmondja..

- Nézd, nézd!! - mutatta Shou a fényképezőgépet amit 5 másodperce vett meg.

- Látom. Szép.

Reaction lvl sok.

Fájó lábakkal sétáltunk a hatalmas 'folyósón' a boltok között, amikor megláttunk egy hatalmas karácsonyfát az út közepén, egy kisebb tömeggel körülvéve.

Kíváncsian odatolakodtunk. Hát persze hogy a Mikulás ült ott a székében.
De.. Mióta visel a Mikulás acélbetétes bakancsot..? No mindegy.

- KENMA!! - ordított fel Shou.

- Shhh!!! - csitítottam. Ne égess mások előtt, kérlek..

- Állj oda hozzá!! Lefényképezlek!! - Villantotta meg az új gépét.
Csak megforgattam a szemem. Na jó. Egyszer van karácsony egy évben. És többet nem jövök vele vásárolni. Ez fix.

Odaléptem a Mikulás mellé, ő pedig végignézett rajtam.
Mi van tata?

Megpaskolta a combját, jelezve, hogy oda kéne ülnöm.
Ijedten néztem Shoura, ő pedig csak lelkesen noszogatott.

Te jó Isten.

Fintorogva beleültem az ölébe, ahogy a gyerekek szoktak, ő pedig megfogta a derekamat.

Nagyon remélem hogy nem egy perverz állat van a szakáll alatt......

Fél kézzel letolta a műszakállát, és rámvigyorgott.

- KUROO? - kiáltottam fel, mire Shou elkezdett eszeveszetten röhögni.
Hú de mókás.

Durcásan néztem Kuroora, mire ő csak egy puszit nyomott az orromra.

- Legalább most mosolyogj.

Sóhajtottam majd egy halvány mosoly keretében megpusziltam, mire azonnal villant Shou vakuja.

~~~~~~~~~~~~~

Talán kicsit korai? Én nem hinném.
🎅✨

*már október óta karácsonyra vár*