Reggel

502 39 3
                                    

Hazel szemszög

   A délután és az este eseménytelenül telt. Smaragd csak a pizza illatára volt hajlandó előjönni 11-kor. A többiek meg végig nézték amint felkap egy doboz pizzát és el fele igyekszik. Már éppen fel akartam állni, hogy megállítsam amikor vissza futott. Mint kiderült Zekk ijesztette meg azzal, hogy szörnyalakban volt. Hát úgy nevettem, hogy majdnem meg fulladtam. 

Smard vörösödve ült le Clint és apa közé. A felnőttek elkezdtek beszélni a Tesseraktról. Erre felfigyelt, és innentől érdeklődve hallgatta mire jó és, hogy ez minek a köve.

-Szóval!- szólt közbe- Ez a helykő vagy hogy is hívják és világok között átjárókat lehet vele csinálni és küldeni más dolgokat más világokba?- vonta fel a szemöldökét.

-Bonyolultan igen.- felelt Banner.- Viszont nagyon veszélyes is egyben nem játék szer...

-Ki kell próbálnom!- pattant fel és a labor felé vette az irányt.

-Nyugi.- nyugtatott minket Stark.- Nem tudja a jelszót és feltörni sem tudja a mesterséges intelligencia miatt.- hát olyan félóra múlva előkerült kezében a Tesserakttal és mögötte Lokival. Így már értem. Össze dolgoztak és ellopták a követ ezzel szinte világuralomra törve. Vagyis amikor beléptek a helyiségbe ez a mondat hangzott el " Itt és most világuralomra törünk!!".

   Ez apám megcáfolta amikor kikapta Smard kezéből a kék követ és bezárta egy gúla alakú üvegbe. Láthatóan a két varázsló elszontyolodott és leroskadtak a kanapéra. Egymásra néztek és Loki felállt és az ablakhoz ment kimászott és leugrott. Apa gondolkodás nélkül ugrott utána pörölyével. Igen ám de ezzel egy időben újdonsült barátnőm megragadta a Tesseraktot és az immáron látható Loki mögé bújt. 

Apám mérgesen tért vissza. Bizonyára félúton rájött, hogy megint bedőlt fogadott testvére trükkjének. A két szövetséges meg nevetett. A Bosszúállók megmosolyogták a jelenetet. Clint vetett véget végleg ennek amikor elkérte lányától a követ és azt elzárta valahová a toronyban.

Smaragd szemszög

   Reggel hét ágra sütött a nap és hunyorogva nyitottam ki a szemem. Ma kezdünk Zekkel. Éljen, lett egy agy turkászom. Sosem hittem volna, hogy lesz ilyenem, de hát ez van. Ezt kell elviselni. Elmentem a fürdőbe és lezuhanyoztam gyorsan majd magamra kapkodtam a gönceimet. Ma úgyis csak páran lesznek a Toronyban akik nem mások, mint a Kapitány, Loki, Zekk és Hazel. A többieknek dolguk van. Bevetésre mentek és a Kapitányt csak azért hagyták hátra, hogy vigyázzon le ne romboljuk a Tornyot.

Lementem, hogy egyek valamit amikor láttam, hogy Loki és Zekk gyilkos pillantásokat váltanak. Hazel meg mit sem sejtve palacsintát süt. Leértem a lépcsőn és elmorogtam egy "Reggelt"- et. Ezzel véget vetettem a szemmel ölési akcióknak a férfiak részéről. Hazel végig mért. Furcsán nézett rám, végül nem bírtam szó nélkül.

-Mi van? -kérdeztem kissé álmos és goromba hangon.

-Hát... Kissé kócos vagy és nincs rajtad smink... más vagy.- zavarban volt. Én meg csak felnevettem. Aztán a két hím neműre néztem és felvontam a szemöldököm.

-Nézet eltérés.- adta meg a választ Zekk és leült velem szembe enni. Loki pedig levágta magát mellém, én pedig bokán rúgtam amiért majdnem kiborult a kávém amit időközbe varázsolgattam magamnak. Vissza rúgott erre kiömlött a kávém mert a lába az asztal lábát is eltalálta, nem csak az enyémet.

Sértődötten felálltam és készítettem egyet kézzel, mint más normális ember.  Miután a pultnak dőlve megittam oda mentem Zekkhez és hátulról átöleltem. Míg nem a tányérjára figyelt elcsentem róla egy eper lekváros palacsintát. Észre sem vette csak mikor már elléptem és teljesen felém tudott fordulni. Huncut mosollyal futottam a lifthez majd eszegetni kezdtem a palacsintát. Ami abból állt, hogy három harapással eltüntettem. Amikor nyílt a lift ajtaja berohantam Zekk szobájába. Mert már hallottam, hogy Zekk a lépcsőn trappol fel felé.

Hazel szemszög

   Én őszintén bevallom, megijedtem. Ahogy megláttam, hogy Smaragd átöleli Zekket irigység töltött el. Aztán, hogy ne őket kelljen néznem Lokira néztem és most ijedtem meg másodszorra. Olyan gyilkos tekintettel nézett a párra, hogy féltem nem csak ők hanem én is holtan fogok össze esni. Ez most vagy azért van mert tetszik neki Smard, vagy mert mindkettejükkel az előbb volt egy kis nézet eltérése. Hmmm. Bárcsak beletudnék nézni mások elméjébe.

Viszont minden irigységem és haragom elszállt amikor megláttam mire ment ki ez az egész. Kuncogtam rajta egy sort majd néztem a két rohanó alak után. Minden bizonnyal agyturkálni mennek mert azt ma kezdik el azt mondták tegnap. Rá néztem fogadott nagybátyámra és elmosolyodtam. Mereven maga elé bámult. Vajon mi lelhette? :)

Loki szemszög

   Én megölöm a nagybátyámat. Ebben pedig senki sem állíthat meg. Mi az, hogy ő majd ki sajátítja magának? Mi az, hogy ő az utólsó esélye annak a szerencsétlen lánynak? Mi az, hogy ő csak úgy kap egy ölelést és ... és... ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ. Valaki MOST vágjon pofán. Valaki öljön meg... miután megöltem Zekket. Én ezt a lelki terrort nem bírom. Vissza akarok menni Asgardba a cellámba! Szólok is majd Thornak, hogy intézkedjen.

   Most meg valaki kuncog én meg bámulom ezt a nyomorult asztal lapot. Valamit csinálni kéne. Mondjuk világuralomra törni. Csak most nem annak az izének a segítségét kérem majd. Én fogok fegyvereket gyártani a Bosszúállókat kiirtom és Hazel meg Smaragd velem marad. Smaragd csak azért mert, ... mert,.. Hazel barátnője. 

-Nagyon elkalandoztál.- rakott elém unokahúgom egy tányér palacsintát.

-Csak egy kicsit.- morogtam. Tudom, hogy imádja amikor morgok. Régebben említette, hogy milyen jól cseng így a hangom. Még mindig nem hiszek neki, de ez részlet kérdés.. azzal meg nem szokás foglalkozni ugye?

-Na, és min gondolkoztál el?- ült le velem szembe enni és meginni a fél literes kávéját. Biztos itt szokott rá Midgardon.

-Azon, hogyan is kellene újra világuralomra törni és hogy elpusztítanám a Bosszúállókat. Meg hogy te velem maradsz.- mondtam el az igazat hátha meg kapom megint a kedvenc mondatom tőle amikor ilyeneket mondok. Ami nem más, mint hogy :" Te beteg vagy!". Viszont ehelyett most csak kiröhögött. Nem nevetett, röhögött.

-Jól van. Azért majd Smardot is tartsd magad mellett. Hátha még a végén bele szeretsz.- erre felkaptam a fejem.

-Én? Szeretni? Csak téged, mint a kishúgomat!- vágtam rá kapásból. Mert igen így éreztem. Ez pedig így fog maradni. Ha beledöglök is, de így marad.


Elnézést az ilyen mértékű késésért csak új könyveket kezdtem, meg más dolgom is akadt.

Puszi: Black

Istenekkel szembenOnde histórias criam vida. Descubra agora