𝑺𝒊𝒍𝒆𝒏𝒕𝒍𝒚 𝑫𝒆𝒔𝒕𝒓𝒐𝒚𝒆𝒅 ☆彡 𝑬𝒓𝒆𝒓𝒊

◣4.◥

Miután gondosan kitakarítottam a szobámat, amit Levi csak élvezettel figyelt végig, bekapcsoltam tévémet ami az állványomon pihent. Oda húztam az ágyam elé, majd neki láttunk videojátékozni. Mellettem ült és nyalókával szájában fókuszált a játékra. Szinte elvonta figyelmem ahogyan fogának koppant a kemény cukor. Rá is pillantottam, hiszen már egészen idegesített.

- Miért bámulsz, Eren? - kérdezte tekintetét a képernyőre szegezve miközben nyüstölte a konzolom.

Hirtelen zavarba jöttem.

- Se-semmi, csak nem tűnt fel, hogy nyalókázol.

- Jaaa, vágom.

- Petra hogy van? Nem vele kéne lenned?

Levi mérgében eldobta a konzolomat. A legjobbkor kérdeztem, hisz abban a pillanatban kapott ki.

- Basszus, bocs - eszmélt fel pánikolva, majd egyből fapofára váltott és felém fordult. - Egyszerű. Nem akar velem lenni - mondta egyenest szemeibe nézve.

- Mi? Miért?

- Szégyelli magát és ezt az egészet.. pedig mindent bevetettem. Azt mondta egyedül akar lenni, erősködtem, hogy nem hagyom magára, de elutasított - válaszolta a lehető leghiggadtabb hangnemben.

- Nem aggódsz miatta?

- Néha csak annyit tehetünk, hogy hiszünk az embereknek. Bízom benne, hogy most erre volt szüksége.

- É-értem..

- Nem ez az első eset különben - folytatta keserűen immáron kerülve tekintetemet.

- Mármint?

- Már egyszer zaklatta egy srác.

- Né-nézd.. nekem nem kell elmondanod, túl személyes ez.. - hajtottam le a fejem mondandóm végén szégyellősen.

Levi közelebb csusszant és átkarolt.

- Már a barátjává fogadott. Ahogy én is. Úgy hogy.. de. A barátok megosztják egymással ami nyomja a szívüket, nem?

Rá pillantottam. Félmosolyra húzta a száját, amit viszonoztam. Arcunk alig pár centire volt.

- É-én.. i-igen.. - habogtam összevissza.

Barátok?

Mi ez az érzés? Hirtelen... melegség fogott el.. mitől ilyen közvetlen? És miért jött ilyen közel hozzám? Szinte érzem azt az erős férfias kölnit amivel lelöttyentette magát. Mi lesz ha anyám ránk nyit? Még a végén félre érti itt a helyzetet. Ez a srác.. mindenkivel ilyen?

- Szóval.. egy éve történt - mesélte egy sóhaj kíséretében az ajtómra szegezve tekintetét. - Petra már velem volt akkor is. A világ egyik seggfejével hozta őt össze a sors. Petra apja elég befolyásos, így valami céges bulira mentek, amin én nem jelenhettem meg. Az öreg szivar rohadtul utál.. és ott történt, hogy Petra találkozott Ayatóval.

- Ayato? Ayato..Kirishima?

Levi végre elhúzódott tőlem. Meglepetten nézett rám.