𝑺𝒊𝒍𝒆𝒏𝒕𝒍𝒚 𝑫𝒆𝒔𝒕𝒓𝒐𝒚𝒆𝒅 ☆彡 𝑬𝒓𝒆𝒓𝒊

◣ 12.◥

"Boldog vagyok."

Boldogabb, mint valaha. Úgy érzem, most sínen van az életem. Kicsit nehezemre esett felfogni, hogy valaki tényleg magamért szeret. Pár hét telt el a kis incidens óta.. csak egy kis bűntudatom van, hiszen.. nem mondtam vissza Levinek, hogy én is viszonozom érzéseit..

Szeretem..

Vajon így van?

Ha vele vagyok úgy érzem élek. Csináljunk bármit. Szeretek vele beszélgetni, sok bennünk a közös, elfogadóak vagyunk mindketten, igaz, neki vannak extrém sztorijai a múltjából.. kicsit félek, hiszen... eddig csak egy éjszakás kalandjai voltak, esetleg szex partnerei és bevallása szerint, még soha sem volt szerelmes senkibe... de nem erősítette meg, hogy belém is az lenne... mármint, nyilván szeret, de szeretni és szerelmesnek lenni két különböző dolog. Ő is imádja a karamellát, szereti az animéket, piálni... az indie rockot a rák chipset, videojátékokat, horrorokat.. na igen, van ebből egy remek szokása, hogy folyton ilyen pszicho/slasher horrorokat nézet velem, amiket nem bírok. Én mindig az ilyen paranormális cuccokat preferáltam, míg ő azoktól fél nagyon. Viszont egyszer eljön majd az én időm is, megszívatom és azt fogok vele nézetni. Furcsa, de vele annyira más, mint amikor Hotaruval jártam. Alig bírom kivárni, hogy láthassam, hogy vele legyek, s ha rám mosolyog kicsit olyan érzés, mint amikor anno a mikulástól kaptam egy egész zsáknyi tejkaramellát. Teljesen.. elolvadok legbelül. Talán ez lenne a legjobb kifejezés erre. Szeret csipkelődni, szívatni, de ez teszi őt azzá aki. Természetesen alkalomadtán nehéz Levivel, hiszen tűzről pattant, folyton felmérgesedik a legapróbb nehézségen is ami történik vele, de eddig mindig ott voltam, hogy megnyugtassam. Szerencsére Petráról nem hallottunk, ahogyan az apjáról sem.. Christával pedig egyre jobb lett a viszonyom. Garekivel szintén helyre állt a kapcsolatom.

Jól vagyok.

Még mindig visszataszító a látványom, borzasztó a személyiségem, elviselhetetlen vagyok és.. meleg...

.... aki végtelenül boldog lett.

Túlzás lenne azt mondani, hogy szeretem magam vagy megvagyok elégedve azzal, aki vagyok.. de igyekszem, hogy így legyen. Levi olyan nekem, mint egy tükör.. igazán különleges, ami a legjobb tulajdonságaimra mutat rá nap, mint nap. Nem nyálasan vagy ilyesmi.. őszintén kimondja amit gondol.. úgy érzem, hogy ő lehet a boldogságom kulcsa.

- Ma is át jön a barátocskád, Eren? - kérdezte anya mosolygósan, miközben vacsiztunk. Szemben ült velem az aprócska konyhában.

Lelkesen szürcsöltem a rámenem és bólogattam. Tűkön ültem már, hogy jöjjön végre.

- Örülök, ha boldog vagy.. - hagyott alább anya derűs hangulata.

- Mi a baj?

- Az apád.. jelentkezett - közölte egy gondterhelt sóhajjal.

Azonnal abba hagytam az evést. Székemben hátra dőltem és vártam, hogy elmondja mi a szar van.

- Látni akar téged, Eren.

- Úgy nézek ki, mint aki belemenne ebbe? - fortyogtam legbelül, de anya nem hibás ebben a szituációban, ezért nem akartam letámadni.

- Tudom, kincsem én nem akarom rád erőltetni! Tudod milyen! Különben is, tisztában vagy vele, hogy kezelésekre járt, valamint elvonóra. Meg sem próbálnál adni egy esélyt neki? Nem azt mondom, hogy bocsáss meg neki, csak annyival.. t-tiszteld meg, hogy találkozol vele. Hiszen még is csak te vagy az ő egyetlen kisfia.. - magyarázta anya hol félve, hol magabiztosan.