◣ 18.◥

999 111 4
                                    

Ahogy azt képzeltem. A téli szünet első fele Levi szigorából állt. Kötelezően elolvastam egy könyvet és írtam egy kifogásolhatatlan esszét. Melóztam mellette, aztán beköszöntött a karácsony előtti bizonyos nap.

Még a történtek előtt.

Nálam voltunk, mivel nem volt otthon senki és szerettem volna kettesben lenni vele. Kívántam őt, meg azért vágytam a társaságára, hogy játsszunk, hülye videókat nézzünk, igazából amit nagyon sokszor csináltunk már.

Feljött hozzám késő délután és próbáltam nyomulni, de teljesen visszautasított. Depressziósan az ágyamba kucorgott, magzatpózban. Nem értettem, mi baja. Egyre inkább olyan volt, mint én. Mindenesetre, nem adtam fel.
Oda bújtam hozzá és nyakát puszilgattam.

- Elmondod mi a baj? - néztem rá kérőn, de válaszra se méltóztatott.

Elhúzódtam tőle és felültem ágyamon.

- Hozzak neked valamit enni? Csináljak valamit? Mondjuk a kedvencedet? - próbáltam kedveskedni, feleslegesen.

Hasára fordult és arcát a párnámba temette.

- Hé! Beszélj hozzám, légyszíves! - kérleltem alássan, de semmi.

Kezdett nagyon felcseszni a viselkedésével, így úgy döntöttem, hogy az ablakomba ülök és rágyújtok egy szál cigire. Faszért nem képes elmondani mi baja...

- Nem is tiszta a szobád - jegyezte meg miközben felült az ágyamon. - Mondtam, hogy takaríts ki, ha jövök! - szidott le mérgesen.

- Ha nem tetszik hazamehetsz basszameg - szaladt ki a számon, de nem gondoltam komolyan.

Ő sértődötten felállt és kifelé akart menni.

- Sajnálom, oké? - álltam el az útját. - Kértelek, hogy mondd el mi a baj. Tökre kihozol a sodromból ezzel a nem törődöm viselkedéssel.

- Mit számít, ha tudod? Mintha segíteni tudnál rajta! - csattant föl bosszúsan.

Kezdődik.

- Mi történt?

- Az élet bazdmeg - ordította és dobálni kezdte a cuccaimat. Totál bekattant. - Anya mindig azt akarta, hogy kövessem az álmaimat. Az apám azt mondta, nem fogom őket elérni. Erre az a köcsög fog nyerni, bárhogyan próbálkozom? Nem igazságos ez a kibaszott élet!

Akartam volna közeledni hozzá, de sehogy se sikerült.

- Hé, sikerülni fog.. mit számít, ha valamiből nem leszel kitűnő? Év végén behozhatod ezt még, Levi!

Eszelősen bámult rám és a fejemnek vágta a kurva bögrémet. Azt hittem ott helyben rosszul leszek. Döbbenten, megvetően pillantottam rá, fejemet tapogattam és éreztem ujjaimon meleg véremet. Eszeveszettül fájt.

Levi egyből oda jött hozzám.

- Jól vagy bazdki? - kérdezte remegő hangján. - Sajnálom, ne-nem akartam! - érezhető volt, mennyire megbánta.

Ellöktem kezét és a fürdőbe mentem. Lekezeltem a felszakadt sebet a homlokomon. Bazdmeg, miért nem a kurva halántékomat célozta meg? Beteg amit csinál. Én se vagyok százas, de meddig kéne lenyeljem ezt az őrült viselkedést?

𝑺𝒊𝒍𝒆𝒏𝒕𝒍𝒚 𝑫𝒆𝒔𝒕𝒓𝒐𝒚𝒆𝒅 ☆彡 𝑬𝒓𝒆𝒓𝒊Where stories live. Discover now