Három héttel Kookie balesete után végre kiengedték a kórházból. Bátya Woohyuk nem volt ott mikor kisétálhatott az épület ajtaján. Tudta már előre, hogy senki sem fog érte eljönni. Mint ahogy ez általában lenni szokott.
Kookie szemszöge.
Újra itthon vagyok. Furcsa... álmomban három év, valóságban viszont három napig voltam távol. Már nem az a Jungkook vagyok mint akkor amikor le akartam menni a boltba és tessék egy teljesen más világba csöppentem. Örülök,hogy így történt; Legalább most már tudom ki vagyok igazából és így mire számíthatok a jövőben. Nem sok jóra de bátran szembe szállok vele. Ami Woohyuk-ot illeti még minid nem tudom,hogy hova tegyem az iránta érzett érzéseket. Jó ami álmomban történt az ott is fog maradni de a jelenben még nem tudom. Majd meglátom.
A srácok nagyon fognak nekem hiányozni. RM, J-hope, Suga, V, Jimin, Jin soha nem foglak titeket elfelejteni. Akár álom akár nem, jó volt veletek együtt lenni. Köszönök nektek mindent; Ég veletek...
YOU ARE READING
Kookie szultána
FanfictionBTS tagok titkos románca egy alternatív világban ahol szerelmük beteljesülhet.