Kookie szultána

14.rész- A támadó

 A fárasztó egész napos keresgélés után Jin és Jimin kezdték elveszíteni a reményt,hogy megtalálják idő előtt Woohyuk-ot. Esteledett. A nap utolsó sugaraival melegítette a régi, megkopott házak falait. - Ez reménytelen. "Sóhajtott egy nagyot Jimin, a lehűlt levegőbe" -Érzem,hogy valami nincs rendben. " Jin dörzsölni kezdte a mellkasát" -Biztos történt vele valami. Igen! Mert más különben nem tűnt volna el ennyi időre. Jimin keressünk tovább.

Jimin itta az összes szavát, és mint egy jól tanított kiskutya követte a végsőkig. Az idő mint a könnyed pillangó elszállt mellettük és egyik utcából a másikba sétáltak. Egyre hidegebb, és sötétebb lett. Az utca lámpák fényei töltötték ki a sötét teret. Az is haloványan pislákoltak. Jimin átkarolta Jin izmos karját és közel hozzá férkőzött. Ettől Jinen halvány pír keletkezett az arcán, amit a csípős levegő még jobban kihozta. -H...Hány óra? " Kérdezte." -Lassan tíz óra kedves. " Dörgölte a pufi arcát Jin puha kabátjába" Jin is fújtatott egy nagyot, és feje búbján puszilta a nagyra nőtt gyereket, majd lassan belecsúsztatta a tenyerét Jiminébe és összekulcsolta.

Lassan kisétáltak a főútra, ahol egy kocsi sem volt ami ott hagyta volna a gumikeréknek a nyomát. Köd szált az útra. Jin és Jimin alig láttak valamit az útból. Feltűnt nekik a távolból,hogy  valami közelít feléjük. A fény egyre jobban és jobban erősebbé vált. Majd a formái is körvonalazódtak. Egy piros autó volt az. Jin és Jimin lefutottak az útról mert látták,hogy a sofőrnek esze ágában sincs megállnia. Az árokba ugrottak. Két méterrel odébb mégis csak megállt az autó. A gumik csak úgy nyekeregtek az aszfalton. Egy férfi szállt ki a kocsiból aki tetőtől talpig feketében volt. Kinyitotta  a hátsó ajtót és egy eszméletlen állapotban levő személyt húzott ki a hátsó ülésről, majd ott hagyta az árokban. A pasas elhajtott. A köd is apránként felszállt.  Jin fölállt majd Jimin is követte. Sokkolva látták,hogy az a személy aki az árokban feküdt az Woohyuk volt. 

-WOOHYUK!!! "Kiabálta Jin a nevét neki." Oda futottak hozzá és látták,hogy  oldalt csak úgy dőlt belőle a vér. Leszúrták. Jimin levette a kardigánját és hozzá szorította. -Mit csináljunk? "Kérdezte Jimin" Nincs itt a telefonom. "Jin belenyúlt a  zsebébe és megnézte,hogy hány százalékon van." -Egy hívásra még elég. Hívom a mentőket.

Nem is telt sok időbe mire kiértek mentősök. Gyorsan az ágyra is tették a beteget, és vitték a kórházban. Jin és Jimin is velük tartott,mert már nem volt semmi amivel haza mehettek volna. Egy pillanatra Woohyuk a szemeit kinyitotta és Jimin ingének az újába kapaszkodott. Jimin megtelepedetten szólni akart gyorsa Jinnek, de ő már mélyen aludt. Jimin oda hajolt Woohyuk-hoz aki halkan valakinek a nevét súgta a fülébe. -Mi? Nem halom. Kicsoda? " Hajolt közelebb felé."

-Kim Hee Chul " Majd leállt a szíve."