-Tristan mondta, hogy itt vagy... -mondta halkan velem szemben állva, Tristan mellett.
-Dalia, ami a köztem és a bátyád közt történt... -kezdtem, de Dalia félbeszakított.
-Tudom, Narcissa. Nem kell magyarázkodnod, csak az egész...
-Azt'szem mi inkább felmegyünk -mondta Connor, majd intett a fiúknak, hogy menjenek fel vele az emeletre.
A fiúk felmentek, mi pedig Daliaval lent maradtunk, és leültünk a nappaliban a kanapéra beszélgetni. Először még nem igazán tudtuk hogyan kezdjünk bele, de végül Dalia törte meg a csendet.
-Beszéltem Natetel miután elmentél -mondta halkan Dalia- És... Tudom, hogy ő csókolt meg téged, és nem fordítva. Csak abban a pillanatban az egész furcsa volt. Már akkor, mikor furcsán néztél miután mi kiszálltunk az autóból Nate pedig elment, aztán az is, ahogy rákérdeztél, hogy ki az a Stella, hisz' már rég nem érdekel téged bátyám. És később mikor megláttam a szobámban, hogy a szája a te szádon van... -mondta lassan Dalia miközben a kanapé másik végében ült.
-De kérlek, legalább te ne mondd azt, hogy csak a bátyád tehet róla! Connor és Bradley, de főleg Connor olyan egyszerűen kezelik ezt. Mintha nekem közöm se lenne ehhez, pedig megakadályozhattam volna... -mondtam magamat hibáztatva.
-Narcissa, elég! -vágott a szavamba Dalia- Ne hibáztasd magad, én is tudom, hogy te nem tehetsz semmiről! Nem is tudom miért haragudtam rád, tudom, hogy te nem vagy az a lány, aki megcsalná a barátját.
-Honnan tudod, hogy nem vagyok az a lány, ha életemben ez az első kapcsolatom ? -kérdeztem nevetve.
-Oké, ez igaz, de... Nem tűnsz annak a lánynak. Amúgy meg gondolj bele, pont Bradley Simpsont csalnád meg, és pont az én bátyámmal ? -nevetett Dalia is.
-Ebben van igazság... -mondtam halkan mosollyal az arcomon.
-Akkor... Most már végre megölelhetlek ? -kérdezte Dalia mosolyogva.
-Kérlek! -mondtam még mindig halkan, majd Daliaval közelebb csúsztunk egymáshoz és szorosan megöleltük egymást.
-Most nekünk is így kéne ölelkeznünk ? -szólalt meg Tristan, miközben a fiúkkal jöttek le a lépcsőn.
-Még jó! -mondta Brad, majd annyit láttam a szemem sarkából, hogy mikor leértek a földszintre, akkor ők is megölelték egymást, majd Tristan felemelte Bradleyt.
-Ezek nem normálisak! -mondta nevetve Dalia a fülembe.
-Hallottam! -üvöltötte Tristan Dalianak.
-Akkor most már beismerhetnéd, hogy tényleg nem vagy normális -mondta Dalia mosolyogva Tristannek.
-Én teljesen normális vagyok, csak más, mint a többi ember! -mondta védekezően Tristan.
-Nos, azt hiszem nem csak te egyedül vagy "más" -mondtam mosolyogva nyuszifüleket mutatva.
-Az egész zenekar "más" emberekből áll -csatlakozott hozzám Dalia is.
-De ettől vagyunk ennyire jók -jelentette ki büszke mosollyal az arcán Tristan.
-Téged sem a szerénységed miatt szeretnek! -mondta mosolyogva Dalia, mire Tristan elé állt, és felhúzta a kanapéról, majd megcsókolta.
-Ismerek valakit, aki azért szeret igazán, mert jó vagyok az ágyban -mondta Tristan Dalia fülébe úgy, hogy mindenki hallhatta, amit mondott.
-Azért ennyire ne beszélj halkan kérlek, mert Dalia sem hallja -mondta Bradley, mire mindenki nevetett, kivéve a két szőkét, akik egymást ölelték és csak a szemüket forgatták.
-Mi legalább nem ébresztjük fel az embereket hajnalban az ágy recsegésével! -vágott vissza Tristan mosolyogva.
-Ti sem voltatok nagyon csendben múltkor -nevetett James.
-Szerintem ebben a lakásban soha nincs csend, mert valakinek mindig kedve van a szexhez az éjszaka közepén -szólalt meg Connor is.
-Nos... A szex jó dolog. Főleg akkor, hogyha a pasid Bradley William Simpson -mondtam Bradleyre vigyorogva.
-Ezzel vitatkoznék -szólalt meg Dalia.
-Most békültetek ki, kérlek ne vesszetek össze azon, hogy kinek a pasija jobb az ágyban! -mondta Connor.
Miután befejeztük a szexről való beszédeinket, úgy döntöttünk, hogy elmegyünk a MonMouth Coffeeba, utána pedig haza visznek a fiúk engem és Daliat. Fél öt lehetett, amikor elindultunk a kávézóba hatan a szokásos Range Roverrel. Mivel csak öt személyes az autó, ezért úgy ültünk, hogy Connor a volán mögött, James az anyós ülésen, Bradley hátul baloldalon, én középen, Tristan pedig jobb oldalon, az ölében Daliaval. Körülbelül húsz perc alatt megérkeztünk a kávézóhoz, és leparkoltunk. Ezután pedig döntenünk kellett, hogy Dalia és én felvállaljuk magunkat úgy, mint „BradleySimpson és Tristan Evans barátnői" és kézen fogva megyünk be a kávézóba, vagy pedig úgy sétálunk be, mintha "csak barátok" lennénk. Mivel elég friss volt még a kapcsolatunk, ezért a második mellett döntöttünk. A fiúk, és mi sem szeretnénk elsietni a dolgot, és egyikünk sem örülne, hogyha velünk lenne tele a sajtó. Szóval mindenféle testi érintkezés nélkül mentünk be a kávézóba, és próbáltunk úgy viselkedni, mintha tényleg nem lenne több köztünk barátságnál. És azt hiszem ez sikerült... Ismétlem, azt hiszem.
__________________________________________
Sziasztooook. Meghoztam a legújabb részt, és remélem, hogy tetszett nektek. Tudom, az utóbbi időben szinte mindegyik részben szó volt a szexről, de mint ahogy valamelyik részben már leírtam, a szex természetes dolog (egy bizonyos kor felett). De azért bocsánat, ha valakit zavar, hogy mindig megemlítem a szexet a részekben :D. Igyekszek sietni a következő résszel, nem úgy, mint ezzel, mert nagyon régen volt már rész, és ezért is hatalmas bocsánatot kérek, de mostanában nem túl sok időm volt írni, mert vannak most fontosabb dolgaim is :c. De tényleg igyekszek minden nap írni legalább 1-2 mondatot, mert azzal is haladok valamennyit. Úúúúgyhooogy fogalmam sincs mikor lesz folytatás, de addig is vigyázzatok magatokra, és legyetek jók <3.
![](https://img.wattpad.com/cover/139803588-288-k540407.jpg)
YOU ARE READING
Lovestruck I. |BEFEJEZETT| Bradley Simpson FF. • HUN|
FanfictionMi van akkor, ha valaki olyanba szeretünk bele, akit nem is ismerünk igazán, az egész személyisége idegesítő számunkra, és a stílusunk is különböző? Narcissa Drake, a 17 éves tinédzser ugyan így járt a 22 éves Bradley Simpsonnal, hála a legjobb bará...