Chapter 11

743 37 3
                                    

-Van kedved sétálni ? -kérdezte Bradley.

-Igazából igen -mosolyogtam- Mehetünk.

-Remek, akkor menjünk -mondta, majd a felállt és a hátára kapta a fekete hátizsákom.

-Az az enyém -mutattam a táskámra.

-Tudom -felelte egyszerűen. 

-Oké, akkor vidd te a táskámat -mondtam, majd Bradleyvel elindultunk a kijárat felé. Bradley kinyitotta az ajtót, és előre engedett- Köszi -mondtam halkan egy kisebb mosoly kíséretében.

-Nincs mit -felelte- Hova szeretnél menni ? 

-Ömm... Nem tudom. Például a...

-Mit szólnál, ha felülnénk a London Eye -ra ? Négy óra van, ha most elindulunk oda, talán tíz perc múlva már fent leszünk, és 4:40kor leszállunk, utána pedig az öt órakor induló vonattal haza tudsz menni. És ha nem akarsz egyedül vonatozni, megyek veled.

-Komolyan haza kísérnél, és utána vissza jönnél ? Az összesen három óra legalább.

-Nem baj. Akkor megyünk ?

-Menjünk... -mondtam, majd elindultunk Bradleyvel a London Eye felé. Ahogy Bradley gondolta, tíz perc múlva már fent voltunk.

-Ugye tudod, hogy most utállak ? A szokásosnál is jobban -mondtam, mikor már fent voltunk az óriáskeréken.

-Tériszonyos vagy ? -kérdezte vigyorogva.

-Nem vicces, ne mosolyogj. 

-Nyugi, én is az voltam nyolc évesen.

-Menj a francba, Simpson -mondtam nevetve.

-Nyugi már, csak ugratlak. Egyáltalán nem ciki, ha tériszonyos vagy -mondta, majd rám mosolygott.

-Nem sokan gondolják így.

-Akkor azok az emberek hülyék. Semmi rossz nincs abban, ha valaki tériszonyos. Tök normális dolog. Egy kicsit még én is az vagyok.

Nem mondtam semmit, csak mosolyogtam. Próbáltam nem lenézni, de sajnos ez sikertelenül ment. Kicsit rosszul éreztem magam, és ezt valószínűleg Bradley is észrevette, mert közelebb húzódott hozzám, és megfogta a kezemet. Nem mondott semmit, csak rám nézett és mosolygott. Nem húzódtam el, és nem vágtam feldúlt arcot, mert őszintén szólva jól esett. Jól éreztem magamat úgy, ahogy voltunk. Örültem, hogy Bradley megfogta a kezemet, mert biztonságban éreztem magamat mellette valamiért. Jézus, miket gondolok ? 

Körülbelül húsz perccel később leszálltunk, és ahogy Bradley ígérte, eljött velem Oxfordba. Megvette a jegyeket, és felszálltunk a vonatra. A vonaton nem igazán beszéltünk, inkább csak ültünk egymás mellett, és mindketten az ablakon bámultunk ki. 

-Hánykor szoktál kelni, hogy beérj a suliba ? -kérdezte mikor sétáltunk haza.

-Hatkor kelek minden nap. A vonat körülbelül fél óra, utána még tíz perc a busz, és aztán még öt perc gyaloglás.

-Én mindig a legközelebbi iskolákba jártam -mondta mosolyogva.

-Hol laksz ?

-Birminghamben éltem, és oda jártam általános iskolába, meg gimnáziumba is, utána pedig megalakult a The Vamps, és azóta mindig megyünk mindenfelé a srácokkal.

-Szóval a híres Bradley Simpsonnak nincs ideje a családjára, csak a turnék után ?

-Attól függ, hogy hol turnézunk. Hogyha angliában, akkor van időm a családomra, mert közel vannak, és ők is jönnek a koncertre általában.

Lovestruck I. |BEFEJEZETT| Bradley Simpson FF. • HUN|Où les histoires vivent. Découvrez maintenant