Egy szőkeség iskolai élete

8.rész:Látogatás a szülőknél

Senki nem örült túlzottan annak, hogy a szüleik értük jönnek. Ezek közt volt Kurama és Naruto is. Szerencséjükre az apjuk jött értük,így legalább még egy óráig élhetnek. Bár Naruto nem emlékszik semmire se. Kurama elmesélte a tegnap történt dolgokat, annak kivételével, hogy miről beszéltek Itachival az autójában. Naruto teljesen kiakadt azon, hogy ismét lett egy tetkója, ráadásul megint nem emlékezett rá.Ugyanis legutóbb mikor többet ittak a kelleténél, mindketten bajszokat varrattak az arcukra. A mostanit legalább elbírja takarni. Azt viszont nem gondolta volna, hogy Sasuke se bírja az alkoholt.
Mindketten kaptak egy kis fejmosást apjuktól.
-Anyátoknak is mondjatok el mindent, ugyanígy. Bár annyi biztos, hogy most nem ússzátok meg annyival, mint legutóbb.-Naruto megbökdöste Kuramát, majd a füléhez hajolt.
-Akkor Sasukénak is van?-kérdezte suttogva, hogy apjuk biztos ne hallja meg, Kurama csak bólintott-Szerinted nem lesz vele baja Madaránál...?
-Erre nem is gondoltam, basszus...
-Az én hibám lesz ha baja esik...
-Megadta a számát, nem? Hívd fel ha anyu nem öl meg.
-Úgy lesz...-elővette a zsebéből a telefonját, majd bement a névjegyzékbe és kikereste Sasuke számát-Tudni akarom mi van vele, most...
-Naruto, ne. Még ne. Előbb szerintem számon fogja kérni őket, ha megtudja, hogy megadta neked a számát lehet, hogy még nagyobb bajba kerül.-a szőke hajú lesápadt.
-I-igazad van...-eltette a telefont.
-Miről beszélek ott hátul?-kérdezte Minato. Kurama mosolyogva legyintett.
-Semmiről, tudod ez ilyen Uchiha dolog.
-Szóval azt mondod Uchiha, mi?-halkan sóhajtott egyet-Értem, hogy a barátaitok, de tartózkodjatok kicsit tőlük.
-De miért?-kérdezte egyszerre a két fiú.
-Nem nagyon akarok ebbe belemenni, egyébként sem értenétek meg.
-Apa, ne kezelj minket gyerekként, tudni akarjuk.-szólalt meg először Kurama.Minato erősebben markolta meg a kormányt.
-Az a két Uchiha fiú és egy harmadik is Uchiha Madaránál lakik, aki a rendőrkapitány.Ő irányít mindent. Én pedig nem tehetek ellene semmit se. Pedig piszkos dolgai vannak, de ezeket mindig elsimítja könnyedén. Már többször is megpróbáltunk lépni ellene, de eddig nem jártunk még sikerrel. Feltehetőleg van köze drogokhoz, illegális fegyverekhez, és vádolták már bántalmazással és gyilkossággal is. Viszont áldozatról sose lehetett tudni. A rengeteg pénze miatt pedig hiába állítanánk bíróság elé, azt is megúszná. Az egész rendőrség ellenünk van.
-Apu, ez borzalmas... Tényleg nem tehetünk semmit...? -kérdezte Naruto, bár a hallottaktól kicsit sokkos állapotban volt.
-Jelenleg nem tehetünk semmit.Tudom,hogy nem örültök ennek,de kerüljétek őket iskolán kívül.Nem szeretném,hogy bajotok essen.-a két fiú egymásra nézett.
-És haragudnál,ha nem így tennénk...?-kérdezte Kurama kicsit félve.
-Csak akkor ha bajotok esne,de akkor se igazán rátok,hanem rájuk.Nincs bajom az Uchihákkal,csak Uchiha Madarával.Bár a többieket annyira nem ismerem.Ti gondolom igen mivel az osztálytársaitok.
-Inkább mondanám,hogy azt hittük ismerjük őket...-motyogta maga elé a vörös hajú.
-Ezt,hogy érted?
-Nem lényeg apa...
-Ha van valami baj akkor mondjátok el nyugodtan.Segítek ha tudok.
-Sajnos ebben nem tudnál,még ha akarnál se...Hisz a szívemen ejtett seb csak az idővel gyógyulhat be...
-Az első visszautasítás vagy szerelmi csalódás?
-Visszautasítás...
-Na várj.-Minato a visszapillantó tükörben Kuramára nézett-Nem is mondtad,hogy a saját nemedhez vonzódsz.
-Te se dicsekednél vele a helyemben...
-Nem kell ezt szégyellned.Ez egy teljesen normális dolog.
-Apa,te nem tudod milyen a mai világ...Mindenki rasszista és homofób...Még tíz emberből egy negyed elvisel mindent addig a többi ilyen...
-Jaj Kurama,nyugalom.Én is ismerek meleg,vagy biszexuális embereket.Vannak köztük nagyon kedves emberek.Ettől még nem leszel te se rossz.Na és te Naruto?-a fiatalabbik Uzumaki felnézett,de arcán látszott,hogy kicsit még sokkos állapotban van.
-Nem igazán tudom,még nem voltam eddig szerelmes.Meg tudtommal belém se senki.-Kurama ekkor homlokon csapta magát.
~Hogy lehetsz ekkora egy idióta,hogy nem vetted észre,hogy Hinata fülig szerelmes beléd...?Kezdem érteni,hogy miért szólják le az Uzumakikat.Annyit biztos,hogy a piát nem bírjuk.Vajon anyu se?Lehet így lettem én vagy Naruto?Ha esetleg életben maradok akkor ezt megkérdezem.Most kíváncsi lettem.Persze a részletek annyira nem érdekelnek.Hisz anya és apa,fúj...Vajon én is csinálok valakinek így gyereket?Vagy mi részegen csak tetkót tudunk csinálni?Erről is meg kell kérdeznem anyát,hogy van e neki is esetleg.Természetesen ha túléljük a mostani beszélgetést.Amúgy meg mi az,hogy nyugodjak meg amiatt,hogy a saját nememhez vonzódok?Ez egyáltalán nem normális dolog!Ha kiderül mindenki ezzel fog piszkálni,vagy utálni fog egész életemben.Az nem lehet!Akkor az álmomnak lőttek!Azt nem bírnám ki!Miért kell ilyen elcseszettnek lennem?!Bár...Nem tudnék lemondani erről...Egy lány iránt nem bírnék így érezni.Nem vagyok mell párti...~ekkor Kurama arra lett figyelmes,hogy öccse bökdösi.
-Kurama,térj már magadhoz,hazaértünk.
-De hiszen olyan messze voltunk még az előbb.
-Az fél órája volt.
-Szóval tényleg sokáig gondolkozom?
-Szóval még én sokat beszélek addig te sokat gondolkodsz?
-Ebben az a legviccesebb,hogy fel se tűnik.Épphogy csak pár percnek tűnik az egész és mégsem az.Na mindegy,menjünk meghalni.
-Rendben,tiéd az elsőbbség,hisz te vagy az idősebb.
-De kedves vagy...Ezt még visszakapod.-mindketten kiszálltak a kocsiból,majd felnéztek a házra.A ház és a birtok hasonló volt az Uchiháékhoz viszont ez sokkal színesebb volt.A színes virágokkal ellátott kert,a mászóka,a hinta,a csúszda és a homokozó ahol még Naruto és Kurama játszott mikor még kicsik voltak.Sok szép emlékük van róla,de természetesen volt egy-két rossz is.Egy-egy leesés például a mászókáról,majd szaladás az orvoshoz.Viszont mostani fejjel már csak nevetnek az ilyeneken.Szerettek itt lakni,azt is szerették,hogy megvolt mindenük amit kértek.Ahhoz képest,hogy most egy kis lukban laknak,pár cuccal és instant kaján élnek.
Ekkor a csomagtartóból hangos dörömbölést kezdtek el hallani.
-Kit raboltál el apa?-kérdezte a fiatalabbik Uzumaki.
-Menjetek mögém.-mondta Minato,majd a két fiú így is tett,ő pedig lassan kinyitotta a csomagtartót amiből Obito ugrott ki.Kurama egyből lesápadt,ahogy Naruto is.
-T-tobi nem érzi j-jól magát...-e hallatán mindketten megnyugodtak valamennyire.
-Te ki vagy?
-Tobi v-vagyok...-a szája elé kapta a kezét,majd az egyik bokorhoz rohant,mind hátat fordítottak,de a hangokból egyértelműen kiderülhetett,hogy Tobi éppen telerókázta Kushina egyik bokrát.
-A-apa...?Van esélyünk arra,hogy anya őt ölje meg helyettünk...?-tette fel halkan a kérdést Kurama.
-Talán,bár nem pártolom ezt a dolgot.
-Akkor ez lesz a tervünk arra,hogy ne öljön meg...
-Okos vagy bátyus.
-Tudom,de attól még nem tudjuk,hogy került apa csomagtartójába.Lehet valahogy beszökött.
-Biztos akkor mikor Narutót hoztuk ki a házból.-mondta ésszerűen,mire a másik kettő bólintott.Tobi odaszaladt hozzájuk.
-Kurama?Még mindig haragszol rám?Sajnálom,hogy letámadtalak nálunk,nem tudtam,hogy nem szereted.
-"Nálunk"?-ismételte meg Minato azt a szót amit a leglényegesebbnek vélt-Mikor és miért voltatok ti az Uchiháknál?-Kurama már éppen a száját nyitotta mikor Naruto megszólalt.
-Ne aggódj apu,csak mivel Sasuke a barátom ezért áthívtam magunkhoz játszani.Mivel túl későn végeztünk ezért mondtuk,hogy maradjon ott éjszakára,másnap pedig hazakísértük. obi pedig ekkor támadta le Kuramát,mivel örült neki.
-Oh,így értem,de ne sűrűn csináljatok ilyet.Tudjátok,hogy miért.-Naruto hevesen bólogatott.
-Persze apu,mint az előbb is mondtam,ne aggódj.-Minato összeborzolta Naruto haját mosolyogva,majd mind Tobi felé fordultak.
-Nem küldhetlek csak úgy el,de a feleségem nem biztos,hogy örülne most egy vendégnek.Most így is eléggé mérges a fiúkra,de ha így is szeretnél bejönni akkor nincs akadálya.
-Persze,Tobi jófiú lesz.
-Akkor rendben.-majd elindult a bejárati ajtó felé,a három fiú pedig követte őt.Mind bementek,ekkor szinte a semmiből előttük termett Kushina égnek álló hajjal és egy serpenyővel a kezében.Kurama és Naruto ismét lesápadtak,Tobi pedig csak mosolyogva nézett ki a fejéből-Ny-nyugalom drágám,v-vendégünk van.-próbált kedvesen kezdeni.Kushina Tobira nézett.
-Ki vagy te?!-kérdezte a dühös nő.
-Tobi vagyok, és jó fiú.
-Aki most hányta össze a kedvenc bokrodat.-motyogta Kurama.
-Hogy micsoda?!-ordította a nő, majd teljes erőből fejbe vágta Tobit a kezében lévő serpenyővel aki egyből padlót is fogott ettől. Kushina mert fiára nézett ezután-Ti pedig, hogy merészelitek, hogy nem mentek iskolába?! Kurama, nem az a dolgod, hogy bajba keverd az öcséd, hanem az, hogy megvédd!
-Sajnáljuk anyu, mi nem akartunk menni, Karin vitt oda minket...-mondta Naruto-Mikor jött értünk már részeg volt...
-Beültetek egy részeg sofőr mellé?!
-D-dehogy, Itachi vitt minket...-próbálta menteni magukat Kurama is.
-Ugye nincs már megint egy újabb tetkótok?
-Nincs!-mondta egyszerre a két fiú.
-Ne kelljen mégegyszer megkérdeznem.-Naruto sóhajtott, majd felhúzta a pólóját, Kushina alaposan végignézett a tetkón.
-Ilyen nekem is van.-a két testvér kikerekedett szemekkel nézték anyjukat.
-Mi?!-kérdezték egyszerre. Kushina levette a kötényét, majd felhúzta a pólóját alját ahol egy ugyanolyan tetkó volt, mint Narutónak.
-Nagyon menő vagy anyu!-mondta csillogó szemekkel a szőke. Kushina kuncogott.
-Úgy gondolod?-erre hevesen bólogatni kezdett.
-Ház persze.-a nő megigazította a ruháját és a kötényét is visszavette.
-Köszönöm, de ne legyen mégegyszer ilyen. Megértettétek?-a két fiú helyeslően bólintott-Remek, nem vagytok éhesek?
-Mindjárt éhen halok...-fogta a pocakját Naruto.
-Akkor gyere.-majd besiettek a konyhába. Minato és Kurama az ájultan fekvő Tobira néztek.
-Mit kezdjünk vele, apa?
-Nem tudom. Miután felébredt szerintem haza kéne vinni, vagy legalábbis nagyjából hazavinni.
-Ez egy jó ötlet, nincs hozzá túl sok kedvem... Idegesítő...
-Idegesítő lenne?
-Hát persze, egy csomószor harmadik személyben beszél magáról, állandóan rád ugrál, meg hülyeségekről dumál.
-Esetleg őt kedveled?
-Mi?! Dehogy! Itachi nem igen idegesítő. Ő csendes, nyugodt, intelligens, remek testvér, és foglalt...
-Szóval Uchiha Itachi. Kitűnő tanuló, igaz?-Kurama bólintott-Nagyon jó esélyei vannak továbbtanulás terén.
-Ezzel tisztában vagyok. Viszont mikor eljön annak az ideje attól tartok soha többé nem láthatom.
-Ne aggódj, biztos összefogtok futni néha. Hisz akkor barátok vagytok,nem?
-Nem mondanám, hogy barátok vagyunk. Ez is olyan inkább amit csak szeretnék.
-Itt van még előttetek ez az év. Még bármi megtörténhet.
-Ebben úgy hiszem igazad van apa, de majd kiderül.-óvatosan a karjaiba vette Tobit, majd kivitte a kocsihoz és berakta-Csak könyörgöm maradj Tobi...-becsukta halkan a kocsi ajtaját, majd a kertbe ment ahol leült az egyik hintára. Lassan lökte magát, közben azon gondolkozott, hogy mi lesz akkor ha a szombati akció rosszul sül el. Hisz ez a Madara a szóbeszédek alapján gyilkolni is képes, ami nem meglepő az nézve, hogy rendőr. Mi lesz ha őket is megöli? Nem hagyhatja, hogy Narutónak baja essen. Tegnap nem figyelt rá eléggé, nem követheti el ismét ezt a hibát. Főleg a szüleik miatt nem, nem bírná elviselni azt a bűntudatot amit akkor érezne. Nem sűrűn látta még az anyját szomorúnak, de ezután se akarja.
Nem sokkal később Naruto ment oda hozzá a pocakját simogatva,a vörös hajú ránézett-Jól laktál?
-Persze, hisz anyu főztje a legjobb. Annyira nosztalgikus ez az egész.
-Ugye? Én is így érzem, mint mikor kis szarosokként rohangáltunk itt.-Naruto felvett a földről egy botot, majd megbökte vele bátyja mellkasát.
-Meghaltál.
-Netán küzdeni akarsz velem? A lovagok lovagjával?
-Attól még, hogy én vagyok a szőke herceg, lehetek jobb egy lovagnál.
-Álmaidban öcsikém.-állt fel Kurama a hintáról, majd ő is a kezébe vett egy botot.
-Életre-halálra menő harcot készül vívni a szőke herceg és áruló lovagja. Vajon ki fog győztesként kikerülni ebből a párbajból?A szőke herceg aki mindent képes lenne feláldozni a királysága érdekében, vagy a gaz, csúf, áruló, bunkó, vörös lovag?A reklám után kiderül! -Kurama unottan nézett öccsére.
-Először is, te vagy bunkó. Másodszor pedig, hülye vagy. Illik hozzád a hajad színe.
-Naaa, ne mond ezt. Akkor szerinted apu is hülye?
-Ezt nem mondtam. Apa nem hülye, apa okos. Te meg nem álltál sorba mikor az észt osztották.-Naruto megbökte a bottal Kurama hasát.
-Gonosz vagy. Szeress, mert az öcséd vagyok.
-Az nem jelent semmit.
-De igen, kötelességed szeretni engem.-Kurama szorosan átölelte átölelte a szőkét-Mit csinálsz...?
-Szeretlek. Hát nem egyértelmű? -ölelése viszont egyre szorosabb lett. Naruto egyre nehezebben vette a levegőt, de végül elengedte őt-Látod? Testvéri szeretet.-mondta mosolyogva, miközben öccse levegőért kapkodott. Hátba veregette-Na, menjünk be. Beszélgessünk anyáékkal még egy kicsit, aztán menjünk vissza a kollégiumba, hogy felkészüljünk az osztályfőnököktől kapott szidásra. Mi még jobban járunk, mert Yamato-sensei csak creepyn fog ránk nézni. Ti viszont megszívjátok. Megfogtok halni a nap végére. Remélem nézhetem, majd. Akkor még popcornt is viszek.
-Seggbe rúglak.
-Naaa, ne bántsd a popsim... -mondta ezt nyafogó hangon.
-Hány éves vagy te?
-Eredetileg majdnem 18, de agyilag néha 5.
-Látszik...
-Te agyilag meg kb. 2.
-Értem én, hogy testvéri szeretet, de azért ennyire ne.
-Ez még semmi. Van másmilyen testvéri szeretet is.
-És az milyen?
-Ahhoz te még kicsi vagy.-Kurama elindult a házba. Naruto próbálta értelmezni amit hallott, mire végre felfogta Kurama után ordított.
-Undorító vagy!!!-csak Kurama nevetését lehetett hallani.

~Szombat~

Kora reggel, egy fekete kocsi parkolt a kollégium előtt. Belőle pedig az Uchiha testvérek szálltak ki. Név szerint Itachi és Sasuke. Mindketten bementek a hatalmas épületbe. Szerencséjük volt mivel Sasuke már tudta az utat így könnyen megtalálták az Uzumakik szobáját. Kopogás nélkül benyitottak.A két Uzumaki még aludt. Sasuke nem igazán lepődött meg ezen, hisz számított erre.
-Ezt, majd én elintézem.-szólalt meg a fiatalabbik.
-Rendben, de siessetek.-Itachi azzal vissza is ment a kocsihoz. Sasuke a szőke ágyához sétált, majd leült az ágy szélére. Csak csendben figyelte. Nem akarta felébreszteni, de tudta, hogy nem tehet mást, hisz indulniuk kell. A szőke ajkait nézte, ami enyhén ki volt száradva. Lassan közelíteni kezdett felé, már épp, hogy csak egy kicsi választotta él ajkaikat egymástól. Ekkor viszont a szőke hirtelen felült, úgy telibe lefejelte Sasukét.
-Mi a franc van veled?!
-Huh...? Sasuke...? Te meg mit keresel itt...?
-Takarodj a kocsiba!-ordította Sasuke.
-Elaludtam...?
-Igen!
-Basszus!-Kuramára nézett aki még mindig aludt-Kurama! Kelj fel! Itachi vár rád!-Kurama szinte azonnal kipattant az ágyból, majd készülődni kezdett. Kb. 3 perc alatt el is készült.
-Te nem készülődsz Dobe?
-Én direkt a mai ruhámban aludtam. Én ilyen okos vagyok.
-Inkább undorító.-Sasuke felállt, majd elindult ki.A két Uzumaki végül követte. Kint beszálltak az autóba. Természetesen a két Uchiha ült elől, az Uzumakik pedig hátul. Végül pedig elindultak az Uchiha rezidencia felé...