Duplán Fekete

Második felvonás

A kőtitán híre perceken belül eljutott a Fegyveres Nyomozó Irodához, így gyorsan tudtak intézkedni. Kunikida gyorsan összekovácsolt egy csapatot, amely kimegy a helyszínre, hogy megállítsa a tomboló entitást.

A kis csoport tagjai a fiatal tigrisfiú, a szemüveges idealista és a szupererős falusi fiú voltak.
Nem csak azért választotta őket maga mellé Kunikida, mert ők voltak a legalkalmasabbak a mostani helyzet orvoslására, hanem azért is mert jelen pillanat csak ők tartózkodtak bent az irodában.

Kocsival száguldottak végig az utcákon és utakon, hogy minél hamarabb odaérjenek. Minden perc számított.

~

Mikor a helyszínre értek, a káosz már a tetőfokára hágott. A rendőrség már rég a helyszínen volt és próbálta feltartóztatni a lényt, de teljesen hasztalan volt, és be kellett látniuk, hogy ennek a problémának a megoldásához képességek kellenek. Épp ezért is kérték az Iroda segítségét. 

A kis segítőcsapat azonnal kipattant a járműből és az ott álldogáló, tétlen rendőrökhöz siettek.

-Mi ez?!-kiáltott fel kétségbeesetten a tigrisfiú, a hatalmas kőlényre nézve.-E..ez...a Portmaffia műve?!

-Nem...Ha még csak az övék lenne...-szólalt meg az egyik rendőr, aki mellékállásban a természetfeletti képességekkel foglalkozó minisztériumban dolgozik. -Jelenlegi tudomásunk szerint egy ismeretlen szervezet tagja, ez a képességhasználó. Feltehetőleg kapcsolatban állhatnak a Céhhel, de információk hiányában ezt nem mondhatjuk biztosra.

-Minél előbb meg kell állítanunk...! Még a végén az egyik irodaépületben kárt tesz...És ha az leomlik, az több ezer áldozatot követel majd...-vette elő noteszát Kunikida és gyorsan belefirkantott valamit, majd kitépte a lapot és eltette mellénye belső zsebébe. -Kenji! Mit gondolsz? -nézett a szemüveges a falusi gyerekre. -Kitudnád csavarni az egyik lábát, hogy valamennyire mozgásképtelenné tegyük?

-Megpróbálhatom...-vont vállat a kölyök és tett pár lépést az ellenséges lény irányába. -ha úgy nézzük...olyan mint egy megvadult tehén...-mosolyodott el és ismét megindult.

-Atsushi! Te gyere velem! - ragadta meg a fehér hajú fiú karját Kunikida és elkezdte maga után vonszolni. 

Elrángatta a titánhoz eső legközelebb lévő irodaépülethez, az öt toronymagas közül, és berohantak annak ajtaján. Elindultak a fölfele vezető lépcsőn futva, amely majd a tetőre vezető feljáróban végződik. 

-Mire készülsz, Kunikida-san?-kérdezte loholás közben a tigrisfiú.

-Felülről támadunk! Ha a képességhasználót kiütjük...a képessége is megszűnik.

-De ott fent alig van valami harctér!

-Épp ezért kell gyorsan cselekednünk majd! - mondta a szemüveges és előhúzta mellényéből az imént oda dugott papírdarabot.-Doppo Költészet! Sokkoló! -kiáltotta el magátmenet közben. A lap fényleni kezdett, majd egy villanás közepette átformálódott sokkolóvá. 

-Ezzel fogjuk megbénítani! De vigyáznunk kell, nehogy valamelyik épületnek baja legyen!

-Értettem! - ugrott fel a lépcsősor tetejére Atsushi és azonnal kinyitotta az ott lévő ajtót, amin kérve kijutottak a tetőre. Az épület pár méterrel volt csak magasabb, mint a titán. 

-L..lefogunk ugrani rá?!-nézett le a mélybe az újonc. -És ha melléesünk?!

-Tigris vagy...Tudtommal a macskák talpra esnek...De nem fogjuk elvéteni az ugrást...-szökkent oda a hosszú hajú az épület szélére, magával húzva a másikat is.