Minden Mögött

14. Tiéd maradok

/ J A N I /

Nem hiszem el ezt az embert! Értékelem, hogy ennyire hiányzom neki, de nem a kórházban szeretném legközelebb viszontlátni! Hihetetlen, hogy nem hagyhatom egyedül pár napra, mert máris összezuhan! Persze tudom, hogy Pistire haragszom a legkevésbé, de akkor is jólesik egy kicsit mérgelődni. Az egész helyzetre haragszom inkább. Nem hogy Pistivel jöhettem volna kettesben, így nem elég, hogy nincs velem, de még a szerelem városában is kell eljátszanom, milyen szerelmes vagyok abba, akibe egyébként kéne. Na jó, Jani, te is szedd össze magad! Kettőtökért játszol, ne feledd! És képeket is kell ma csinálni a Ninjonoknak. Elég, ha azt látják, hogy Pisti szét van esve, ő még rá tudja fogni a fáradtságra, de nem kell, hogy te is látványosan szenvedj, nem kelthetsz gyanút! Se a Ninjonokban, se Orsiban! Minél régebb óta játsszuk a szerepünket, annál több munka veszik kárba, ha lebukunk, és ezt nem tehetem meg Pistivel!

Szerencsére délután elég impulzus és élmény ér ahhoz, hogy ne legyen túlságosan nehéz úgy csinálni, mintha nem lenne semmi bajom. Próbálok inkább arra koncentrálni, hogy Párizsban nézelődhetek, és nem arra, hogy kivel szeretnék valójában nézelődni. Habár sejtem, hogy az említettet a művészetek érdekelnék a legkevésbé, ha most itt lehetne velem, és valószínűleg mással töltenénk az időt. Átadom magam a festményeknek, szobroknak és a tudásnak, hogy minél jobban kimossam vele az agyamból Pisti kínzó hiányát és az aggódó gondolatokat, hogy ő mit csinálhat most egyedül, bár tudom, hogy igyekszik végigstreamelni a 3 napot, hogy addig is lefoglalja magát. Eszembe jut, hogy hátha megint játszhatnánk Instapárbajt, de feltételezem, hogy Pisti, most örül, hogy él, nem jut eszébe Instán viccelődni. Mindenesetre azért én buzgón tolom a képeket a hálóra, hogy hol és merre járunk éppen. A nap utolsó képe a Creperie Brocéliande nevű étteremben készül, amin egy kicsit irreálisan elegáns Jani néz a telefon kamerájába irreálisan belőtt hajjal, amihez Orsi ragaszkodott, mondván egy francia étteremben azért nem jelenhetünk meg akárhogyan. Vitatkozni nincs kedvem, így engedek a nyomásnak. Talán kicsit túlzásba viszem a látszatkeltést, de sebaj. Már nem érdekel, mit látnak, csak az igazságot ne lássák!

Este alig várom, hogy Orsi a hotelszoba fürdőjében elmerüljön egy kád forró vízben és végre egyedül legyek a telefonommal.

21:53 Komzsik János:
Szia! ❤ Mi a helyzet, hogy telt a nap? :)

21:54 Fábián István:
Szia! :) Pfff, ne beszéljünk róla, inkább te mesélj!

21:55 Komzsik János:
Minden fasza. Azazhogy semmi sem fasza, mert nem vagy itt, de érted. Megnéztük Párizs minden létező nevezetességét, most este meg kajáltunk egy jót. Összességében nem volt rossz, de sokkal jobban éreztem volna magam, ha te vagy itt velem :(

21:55 Fábián István:
Lehet, hogy kevesebb időd maradt volna nézelődni, ha ott vagyok ;) ❤

21:56 Komzsik János:
Ebben biztos voltam :DD

21:56 Fábián István:
Ugye esélytelen, hogy holnap találkozzunk?

21:57 Komzsik János:
Hát a délutáni stream-re szinte biztos, hogy pont nem érek vissza :/ Itthonról azonnal elrohanni hozzád pedig elég furcsa lenne.

21:58 Fábián István:
Akkor megvárlak :D Elfoglalom itt magam, ne aggódj. Persze csak ha nem hajnali 3-kor érsz haza XD

21:58 Komzsik János:
Nem, annyira azért nem. Te tudod, majd írok, mielőtt a ház elé érünk, hogy ott vagy-e még :D

21:59 Fábián István:
Rendben :) Egyébként Jani...

21:59 Komzsik János:
Igen?

22:00 Fábián István:
Az utolsó kép Instán az kibaszott fura volt.