Most komolyan?! Még egy Potter?!!!

XXII. Telepátia

- Sirius -

Miután Allison követte Lilyt a hálóba, hogy beszéljen vele, a srácokkal továbbra is a klubhelyiségben pattogó tűz mellett maradtunk. Azonnal vallatóra fogtam Ágast:

- Ezt hogy csináltad?

- Miről beszélsz?

- Arról a beszélgetésről!

- Azt akarod megtudni, hogyan kommunikálok? Ez igazán egyszerű. Nos, csak kinyitom a számat és beszélek.

Ágasra bámultam:

- Tudom, hogy hogyan kell beszélni, haver. Az érdekel, hogy sikerült... beszélnetek.

- Pontosan ugyanúgy, mint ahogy te dumálsz nekem.

- Nem! Azt akarom tudni, hogy kommunikáltál Allisonnal anélkül, hogy akár csak egy hangot is kiadtál volna. És ő ugyanígy válaszolt neked, anélkül, hogy megszólalt volna. Mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy beszéd nélkül beszélgettek egymással - néhány másodpercnyi szünetet tartottam - Ágas és Holdsáp úgy néztek rám, mintha megőrültem volna - Fölfogtátok, amit magyaráztam?

- Tapmancs, még magadat is összezavartad- jegyezte meg Holdsáp óvatosan.

- Legalábbis te azt hiszed.

Holdsáp Ágashoz fordult:

- Ezt megismételnéd, kérlek?

- Holdsáp, ő itt Sirius. Tudod, már beszéltünk erről, emlékezz csak vissza.

- Hallgassatok el! Éppen arról papoltam, hogyan beszélhettél Allisonnal egyetlen hang kiadása nélkül.

- Ja hogy az! Ez amolyan tesós dolog, gondolom. Mármint úgy értem, hogy gyakorlatilag ugyanolyan a személyiségünk, és emiatt sejtük, hogy a másik mire gondol. Persze nem lehetünk egészen biztosak abban, hogy mi jár a másik fejében, de remekül tudunk tippelni. Nagyon jól ismerjük egymást, ezért tudunk egy hang nélkül, apró gesztusok használatával beszélgetni úgy, hogy csak egymás szemébe nézünk.

- Azta, Ágas, ez volt a legokosabb válasz, amit valaha hallottam tőled - mondta Holdsáp, és látszott rajta, hogy remekül szórakozik.

- Hahahaha, milyen vicces - nevetett fel Ágas szarkasztikusan - Egyébként valamelyikőtök észrevette, hogy Lily nem kiabált rám?

Ágas olyan képet vágott, amiből azonnal sejteni lehetett, hogy valószínűleg szeretethiányos kiskutya módjára fog áradozni a lányról. Három másodpercet adtam neki a kezdésig. Egy... Kettő... Háá...

- Lily szerelmes belém!

Azt hiszem, kijelenthetem, hogy Lily majd akkor fogja szeretni Jamest, ha piros hó esik. Vagy, mégjobb, amikor én megállapodom egyetlen lány mellett, mert beleszerettem.

- James, ezt meg mégis miből gondolod? - kérdezte Holdsáp, mire Ágas olyan pillantást küldött felé, mintha Remusnak nőtt volna még egy feje - Megszegte a szabályokat, szóval kedvesebb lesz hozzám. Eddig azt mondta, hogy ezt nem tehetem meg, és most ő maga is megtette.

Szegény srác! Íme a bizonyítéka annak, hogy a szerelem veszélyes hatással van az értelemre.

- Ágas, nem tűnt még föl, hogy nem fog veled randizni menni?

- Holdsáp! Szétzúzod kicsi Ágas minden reményét! Gyere szépen Tapmancs bácsihoz! - gügyögtem - Még szép, hogy igent fog mondani neked. Te vagy a leghelyesebb és a legjóképűbb fiú az iskolában.

Ágas jókedve visszatért. A vicc a legjobb orvosság... Mondjuk Holdsáp tiltakozna ez ellen: szerinte csak a csoki segít.

Ágas ezt a pillanatot választotta, hogy megkérdezze:

- Ki is a leghelyesebb és a legjóképűbb fiú az iskolában?

Már nyitottam a számat, hogy válaszoljak, de Holdsáp megelőzött:

- Hát nem nyilvánvaló? Tapmancs úgy értette, hogy... Én vagyok a leghelyesebb és a legjóképűbb fiú az egész iskolában - ugratott, majd meghajolt felém és Ágas felé - Nagyon szépen köszönöm, hogy számíthattam rád, Tapmancs!

Összevontam a szemöldököm, Ágas meg csak nevetett.

- Áruló.

- Nem, Tapmancs, Tekergő.

Miután kivigyorogtuk magunkat, elindultunk a hálónk felé.

 ____________________

Kedves Mindenki!

Túléltem ezt az évet, és még az érettségin sem hasaltam el. Föl is vettek, tehát diákigazolványom is lesz, vehetek olcsóbban bérletet.

Ugyan az eredeti történet sincs még készen, de most ismét nekiveselkedem a fordításnak. Szóval lesznek részek. Semmit nem ígérek, hogy milyen gyakran, mert úgysem vagyok képes betartani. Egyik percről a másikra jön közbe egy-egy hakni, fellépés vagy zenekar, szóval eléggé máról holnapra élek. De leszek, ez biztos.

És bocsánat!

Emma