Most komolyan?! Még egy Potter?!!!

XXV. Allison, a csodálatos

- Sirius -

Reggeli után Bűbájtanunk volt, azután egy lyukasóránk, majd bájitaltannal, végül pedig dupla Átváltoztatástannal zártuk a napot. Bűbájtanon a Távtaszító bűbájt gyakoroltuk. Az óra legjobb pillanata az volt, amikor valaki véletlenül azt a könyvkupacot bájolta el, amin Flitwick állt. A helyzet nagyon viccesen sült el. Flitwick elesett, de csak ennyit fűzött hozzá az esethez:

- Szép munka, akárki is volt a tettes. De azt javaslom, hogy először tanuljatok meg a lúdtollra célozni, és csak utána szórakozzatok a könyveimmel - sipította mindezt azon a bosszantóan magas hangján. Ezek után elengedett minket, úgyhogy kiülhettünk a tó partján álló fa alá.

Úgy tűnt, Ágas nagyon belemerült a gondolataiba.

- Mizu?

- Azt hiszem, hamarosan egy csíny áldozataivá válunk.

- Ugyan - feleltem - Ki merne megtréfálni minket, a Tekergőket?!

Ágas úgy tett, mint aki nagyon töri a fejét:

- Hmmm, nem is tudom. Talán valaki, aki azért érkezett nemrég a Roxfortba, mert túl sok csínyt követett el a régi sulijába? Valaki, aki az ikertestvérem, a másik felem?!

- Ne legyél szarkasztikus, haver! De egészen biztos vagy abban, hogy meg fog minket szívatni?

- Száz százalék. Azonban nem csak minket.

- Szerinted lehetne belőle Tekergő?

Nagyszerű volna, ha öten lennénk. Egyébként is, Allisonban minden megvan ahhoz, hogy kitűnő tekergő váljon belőle. Nem mardekáros, és rajong a csínyekért. Ráadásul csinos is... És egyben a legjobb barátod testvére - sápítozta egy halk, de kifejezetten idegesítő hang a fejemben. Részletkérdés, ez igazán részletkérdés. Amúgy sem tűnik úgy, hogy érdekelném. Vágyakozva pillantottam körbe. Ally nevetgélve beszélgetett a barátaival. Kacagva dobta nyaka mögé haját, és annyira, de annyira szép volt...

A következő felkiáltás rántott vissza hirtelen a valóságba:

- Semmi pénzért!

Balra fordultam, ahonnan a hang jött. James ült mellettem, arcán hitetlenkedő kifejezéssel. Még Holdsáp is felpillantott a könyvéből. Követtem Ágas tekintetét. Micsoda meglepetés: egyenesen Allyra és társaira bámult. Talán Lily nevetett valamin. Most pedig meghallgathatjuk, milyen gyönyörű és nagysze...

- Annyira csodálatos lány!

- Talán ha ezt neki is mondanád, sokkal szívesebben menne veled randizni - jegyezte meg Holdsáp.

- Miért akarnék én randizni menni vele?

Hűha, mi történt? Ágas tényleg nem fogja tovább üldözni Lilyt? Tegnap még teljesen máshogy gondolta. Holdsáp is gyanakodva figyelte Jamest, s ez Ágasnak is feltűnt:

- Kiről beszélsz, Holdsáp?

- Kiről beszélek? Hát nem is tudom, végül is állandóan a csodálatos Evansról papolsz, aki véleményed szerint szörnyen nagyszerű.

Ágas elpirult.... Mi a franc, Ágas ELPIRULT???!!!! Hű, ez akkor így kemény menet lesz. Eddig mindig azt hittem, csak azért nem akad le Lilyről, mert ő az egyetlen lány, aki visszautasította. Azt egy percig sem feltételeztem, hogy szereti a lányt.

Miközben én Ágas és Evans kapcsolatán filozofáltam, Holdsáp megismételte az előbbi kérdést, s ez félbeszakította a gondolatmenetemet:

- Kiről beszélsz?

- Allisonról.

- Allisonról? - szinte felkiáltottam a döbbenettől.

- Allisonról? - értetlenkedett Holdsáp is.

- Igen, róla - biccentett Ágas, és látszott rajta, nagyon jól szórakozik a meglepetésen, amit szavai okoztak.

- De Ally miért is olyan csodálatos?

- Pontosan tudom, hogy milyen csínyre készül, és hatalmas móka lesz.

- Szuper - mondtam - Szóval mit fog csinálni?

Ágas rám vigyorgott:

- Ha elárulnám, nem lenne olyan vicces.

Duzzogva biggyesztettem le az ajkamat. Most miért nem tudta elmondani?

A szabadidőnknek hamarosan vége lett, és kénytelenek voltunk elindulni a kígyókkal közös Bájitaltanunkra. Meglepve konstatáltam, hogy a lányok megelőztek minket. Nem értettem, hogy csinálták, mivel mi előttük jöttünk be a tópartról. talán egy titkos átjárót használtak. Nem is gondoltam, hogy tudnak a létezésükről.

Az Allison melletti székre hajítottam a táskámat. Abban reménykedtem, hogy kiszedhetek belőle néhány dolgot a csínnyel kapcsolatban.

- Csá, Ally - köszöntöttem negédesen.

- Csá, Siri - felelt ugyanolyan hangon.

Fölvontam a szemöldököm, és immár a rendes hangomon folytattam a beszélgetést:

- Hogy vagy?

- Ne kerülgesd a lényeget, mint macska a forró kását!

- Mi?

- Mit akarsz?

- Rendben, akkor vágjunk a közepébe: milyen csínyt tervezel?

- Honnan tudod, hogy egy csínyre készülünk?

- Nem voltam benne biztos, de épp most erősítetted meg a feltételezésemet.

Az arckifejezése mindent megért!

- Te... Te...

- Én? - ugrattam.

- Te Tekergő!

Mi? Honnan tud a Tekergőkről? Talán Ágas beszélt neki rólunk? Mennyit tud? Vajon Holdsáp aprócska problémájával is tisztában van? Vagy azzal, hogy animágusok vagyunk?

- Honnan tudsz rólunk?

-  Nem voltam benne biztos, de épp most erősítetted meg a feltételezésemet.

Oké, azt hiszem, őszintén állíthatom, hogy ez a lány lenyűgöző. Ó, a francba, nem is tudta biztosan, és én elárultam magunkat.

- Ugye tudod, hogy a tekergő egy létező szó? Vagyis anélkül hívhatlak így, hogy tudnám, hogy te egy valódi Tekergő vagy.  Nincs igazam, Tapmancs?

Vajon az összes becenevet is sikerült kiderítenie? Az Ágast tudja, de a többit? A Tapmancs kivételével, természetesen.

Allison folytatta mondanivalóját:

- Na és mi van a többi Tekergővel? Ágas, Holdsáp...

- Féregfark... - suttogtam.

Meghallotta, és mosolyogva biccentett:

- Köszönöm, Peter becenevét nem tudtam. És ami a csínyt illeti, vacsoránál mindent megtudhatsz róla.

 ____________________

Halihó Mindenki!

Nagyon régóta terveztem visszatérni ide, és folytatni a fordítást, ugyanis amióta végeztem a gimiben és nincsen angolom, rá kellett jönnöm, hogy rettenetesen hiányzik az egész, pedig akkor sokszor nem rajongtam érte annyira... Aztán mégsem vágtam bele újra soha, mindig azzal beszéltem le magam, hogy úgysem lenne rá elég időm. Ez igaz, de most úgy döntöttem, hogy nem érdekel. Úgyhogy jelen, itt vagyok, s boldogítalak benneteket tovább. Akkor is, ha kicsit rendszertelen is leszek.

A kép pedig csak azért, mert annyira szép James, Sirius és Remus barátsága...

Em Black