Korlátozva || Chardre FanFiction || /SZÜNETEL\

25.

Miután bepattantunk, mindenki csöndben volt és elfoglalta magát. Joseph vezetett, Charlie és Sandra telózott, én pedig néztem kifele az ablakon kereszül az elsuhanó tájat. Egy erdő mellett mentünk el. Imádom az erdőket, és túrázni is szeretek. Nem vagyok valami sportember, mint Charles, de szeretek mozogni.
Mikor már meguntam a kifele nézegetest, kényelembe helyeztem magam, és lassan elaludtam.
Ilyedten riadtam fel az álmomból, mivel Charliet éppen lelőtték(?) benne, ami még ébren is annyira fájt, mint alva.

-Jól vagy?-fogta meg a vállam Charlie, és maga felé fordított.

-Igen, csak furcsa álmom volt...Mikor érkezünk meg?-tereltem a témát.

-Negyed óra.-nézett hátra Joseph, de azonnal vissza is fordult, hogy figyelje az utat.

Azon gondolkoztam, hogy mivel tudnám elütni az időmet, de semmi jót nem találtam ki, ezért gondoltam fel megyek instára.
Hát, elég rossz ötlet volt.
Mikor beléptem a telefon teljesen lefagyott a sok üzenettől és jelöléstől. Most kétszer annyi kérdés, és üzenet érkezett mint szokott. A fő oldalon, az első képet megpillantva, majd lejjebb görgetve rájöttem mi ez a nagy felhajtás.
Több kép volt arról, ahogy a reptéren, én és legjobb barátom kézenfogva megyünk ki a kijáraton. De ez nem volt még minden.
Valakinek mindig ki kell hallgatni a privát beszélgetéseinket, mert magán életünk nagyon nincs sok.
Legalább ezren jelöltek meg ugyan azon a poston engem és Charliet, amit muszáj volt megnéznem.
Egy videó volt az, és mellette gondolom egy kép, amit nem nagyon merek negnézni.
A videó, igazából egy eléggé jól hallható hangfelvétel volt, amin Charlie hangja volt hallható. NA NE. CSAK AZT NE.
Rámentem a postra, és felerősítettem a telefonom. Szerencsére a fülesem be volt dugva, úgyhogy senki sem halhatta.
És igen. Az a videó volt, amit rohadtul nem akartam. Charlie vallomása, ami legalább 1 percen keresztül zajlott le, majd ha arréb pöcköltem a videót, ott volt a kép miközben csókolózunk. Akkor ezért ilyen nagy a felhajtás. Baszki.