Korlátozva || Chardre FanFiction || /SZÜNETEL\

31.

Reggel valami hét óra körül, megcsörrent a telefonom az ébresztőm, amitő a szívem is kihagyott egy ütemet, úgy megijedtem.
Ezután a csodás reggel után, már nem sikerült vissza aludnom, így kénytelen voltam kimászni az ágyból, és lemenni valamit enni.
Charlie, természetesen még mindig valahol a külvilágba volt, így egy kusza gondolatom se lehetett arról, hogy ilyenkor Ő, itt legyen.

Megittam a reggeli kávémat, eléggé undorodva, mivel utálom, de kellett hogy jól felébredjek.
Ezután a vetítőhöz mentem, megnyomtam a bekapcsoló gombot, és bekapcsoltam.
Utáltam, hogy Charlienak nincs TV-je, de el kell fogadni. Pedig ez drágább volt mint egy normális TV.

Kapcsolgattam a műsorokat, de semmit sem találtam, ezért inkább felmentem YouTube-ra, és kerestem magamnak valami lejátszási listát és bekapcsoltam.
Ma be kell mennünk a stúdióba, az új dalokkal kapcsolatban, remélem oda Charlienak sikerül elhordania a seggét.
A telefonomon ügyködtem, amikor hirtelen megcsörrent a kezembe, amit ijedten dobtam ki a kezemből a meglepedtségtől. Ma eléggé ijedős kedvemben vagyok.

-Haló!-szóltam bele, mivel nem néztem meg kontaktot aki hívott.

-Én vagyok, Joseph.-szólt bele az ismerős, mély hang.

-Ja, heló! Miaz?

-Nem baj, ha fél órával előbb kéne bejönnötök, mert nekem utána fontos dolgom van, de muszáj ott lennem. Remélem nem probléma. Ja, és kérlek mond meg a barátodnak is, hogy jöjjön Ő is korábban.

-De Charlie nincs ve-.akartam befejezni a mondatod de Joseph lecsapta a telefont, ezért esélytelen lett volna, hogy hallotta amit mondtam.

Mivel Charlie nincs itt, muszáj lesz ráírnom. Habár, úgy se ír vissza.

Leo: Fél órával korábban érj be. Jo-nak dolga lesz.

Ahogy megírtam, pár másodperc múlva rezgett a telefonom, hogy üzenetem érkezett.

Ceejay: Ok

Oh, de kedves. Méltatott leírni nekem két betűt. Megtiszteltetés, de komolyan.

-Baszki el fogok késni.-néztem az órámra, majd gyorsan felkapkodtam a cuccaimat amik kellenek erre az útra, majd természetesen hátul kellett kijutnom a házból. Eléggé nagyot estem, de igazából nem érdekelt, mert sietnem kellett. Pár saroknyira van a stúdió, de így is képés vagyok elkésni. Ügyes vagy Leondre.

Ahogy bevágódtam az ajtón, futottam a lifthez, majd a megfelelő gombot megnyomva, vártam hogy felérjek.
A liftből szó szerint kiugrottam, és gyorsan bementem a terembe, ahol ilyen megbeszélés féléket szoktunk tartani.
Nagy meglepetésemre, még senki sem volt bent, és rájöttem, hogy kurva feleslegesen futottam végig ezt a távolságot.
Már mentem volna ki, és nyitottam volna az ajtót, de abban a percben nyomták le a kilincset a másik oldalról.