Hűvös hullámok egyre erőteljesebben verdesték a bokámat ahogy a tenger szélén sétáltunk. Ujjaink összekulcsolva kapaszkodtak egymásba melegséget hozva ezzel a szívembe. Egyikünk sem szólalt meg, de nem is kellett. Mind a kettőnknek erre volt szüksége, csendre és egymásra. Nyugalom szállt meg minket ahogy a vízben taposva figyeljük a lemenő napot. Szinte már túl romantikus volt az egész helyzet mégsem panaszkodhattam.
Amikor a napnak már csak egy apró szelete tükröződött a víz felszínén megállásra kényszerítettem Jeno-t, fejemet vállára hajtottam és úgy vártam az ébredező éjszakát. Szemem sarkából felsandítottam a fiúra. Fekete haja szinte egybe olvadt a sötét égbolttal. Szembe fordultam vele majd karjaimat szorosan nyaka köré fontam. Félénken elmosolyodtam majd ezt követően folyamatosan csillogó szemét figyelve egyre közelebb hajoltam hozzá. Ajkaim alig súrolták az övéit elszakadtam tőle és nevetve szaladni kezdtem. Hátra-hátra pillantva vállam felett figyeltem ahogy üldözöm egyre közelebb ér hozzám de képtelen voltam gyorsítani a lépteimen. Megadóan felemeltem a kezeimet és szembe fordultam vele. Nevetésemet képtelen voltam megfékezni annak ellenére sem, hogy már kapkodtam a levegőt.
Jeno kegyetlenül elmosolyodott, két hosszú lépéssel átszelte a köztünk lévő távolságot majd erősen tartva feldobott a vállára. Halk síkantás szakadt fel belőlem miközben karjaimat dereka köré fontam bebiztosítva a helyemet. A homokot figyeltem ahogy besüpped talpa alatt amíg engem cipelt majd a kék tengert ahogy egyre magasabban öleli körbe lábait. Erőteljesebben öleltem magamhoz testét, hogy esélye se legyen beledobni a vízbe de egy dologgal nem számoltam, sokkal erősebb mint én. Derekamra fogott végül minden erejét bevetve a hullámok közé vetett. Felrúgtam magam a felszínre és a számba került sós vizet önelégült arcába köptem. Arca eltorzult de nem tántorodott meg, szinte azonnal arcon fröcskölt. Világos barna hajamból ismét csöpögni kezdett a lehűlt tengervíz. Nem foglalkozva vele közelebb mentem hozzá és bocsánat kérően magamhoz öleltem. Mosolyogva tolt el magától és mélyen a szemembe nézett.
- Borzasztóan gyerekes tudsz lenni Na Jaemin!- újfent nevetésben törtem ki majd ajkaira hajoltam. Jobban élveztem sós ajkának izét mint eddig bármi mást életem során. Ott a tengerben az éjszakai égbolt alatt csókjaitól elkábulva boldognak érezhettem magam.
