Queen of the Rift |E-Sporters sorozat első kötet | SZÜNETELTETVE

16. fejezet

T I Z E N H A T O D I K   F E J E Z E T

_________________________   

Csak két hónapja vagyok hivatalos játékos, mégis annyi kiakasztó, élet felforgató dolog történt velem, mint eddigi életem során kevésszer.

Csokis müzlim kanalaztam az első játék napunk kora reggelén, miközben azon gondolkoztam, hogy a Pesti kis lakásomból, hogy jutottam el a Schalke gamer ház konyhájába. Ismeretlenségből,bele a nagyvilágba. Antiszociális életem, egy csapásra tele lett emberekkel.

-Min gondolkozol M? -kérdezte Elias miközben egy lágy csókot nyomott a fejemre.

-Azon, hogy miért csokis müzlit eszem miközben a fahéjas a kedvencem. - enyhe félmosolyt villantottam, utána pedig tovább köröztem a kanalammal a tejben. Arrébb löktem egy müzli darabot, és a mellette lévőt kanalaztam bele a számba. Igazából az elsőt akartam megenni, már rég kiszúrtam, mégis valamiért a másodiknál kötöttem ki. Miközben rágcsáltam azt az egy darab csokis gabonapelyhet, rájöttem, hogy mindig megvan az oka amiért másképp alakulnak a dolgok, és másképp döntök. A müzli darabokban mintha csak a két szőke fiút látnám. Miért hasonlítom az életem a reggelimhez? Ez már tényleg beteges.

-Szerintem azért mert Vander megette tegnap este. - miközben én irodalmi hasonlatba vetettem az életem Csacsi is besétált a konyhába. Az előző mondat is tőle származott. - Szevasz Mira - jobb kezével az amúgy is kócos hajamat borzolta össze. Bólintottam egyet, miközben még egy kanál müzlit ettem meg. Az amit kinéztem még mindig bent úszkált a tejben. Amire a legjobban vágysz, azt kapod meg utoljára. Idegesen bámultam a szinte már üres tálat. Kell a francnak amire vágysz, ha így is boldog tudsz lenni.

-Mi a gond azzal a müzlivel? Olyan furcsán nézel rá. - kérdezte Csacsi az asztal túl oldaláról. Hirtelen felkaptam a fejem. - Semmi, csak már nem vagyok éhes. - kellesz a halálnak, ha annyi problémát okozol. Semmit mondó arccal mentem a mosogatóhoz, ahova bedobtam a tányérom. Majd elindultam a szobámba, magam mögött hagyva azt az egy müzli darabot amit mindig bánni fogok, hogy ott hagytam és nem gondoltam meg magam. Már megint ezek a kurva hasonlatok. 

Reggeli mély gondolatmenetem után még annyira sem volt kedvem ma tét meccset játszani mint amúgy. Először amikor indulni akartunk a stúdióba, egy fekete melegítőben cammogtam ki.

-Mi bajotok a mackó nadrágommal? Úgy is csak ülni fogok. - forgattam meg a szemem. - Ráadásul ti is abba vagytok!

-Miért akarsz úgy kinézni mint mi? - kérdezte Amazing a fal mellől.

-Ott a pont - helyeselt Nukeduck is. - Nálunk van az egyetlen női játékos, csezd meg legyenek már ránk irigyek. - nem hittem a fülemnek.

-Most ti komolyan vissza zavartok átöltözni?

-Igen. - felelték kórusban.

-Ó hogy az a.. - trappolva indultam vissza a szobámba, de egy pillantra visszafordultam - De ezért én ülök az ablaknál. - erőteljesen néztem ADC társamra.

-Amit csak akarsz Honey. - kacsintott rám Elias

Pár perc múlva kiengedett hajamon a fekete sapkám terült el, természetesen nem úgy ahogy illett volna, magyarán fordítva. Egy fehér farmerre kellett cserélnem a kényelmes nadrágom. Mezemet betűrtem, igaz nehézkesen mert mondjuk úgy kicsit nagyobb mint Én. Rákaptam a csapat kék dzsekijét. Hiába volt nyár, az időjárás meg volt hülyülve. Fekete, enyhe sarokkal rendelkező csizmámban lépkedtem ki ismét az előszobába.