Radioactive

18. fejezet

Több órával később teljesen kimerülve feküdtek egymás mellett Babyvel, a nő még mindig kapkodta a levegőt, amitől ajkai gonosz mosolyra húzódtak. Nem akarta, hogy idáig fajuljanak a dolgok, de Baby olyan pillanatban kapta el, amikor már nagy szüksége volt egy másik ember közelségére.

- Ez... huh... - Akadozva beszélt mellette a nő, miközben Sky felült az ágyon, aztán elkezdte visszavenni magára a ruháit. A nadrág és bakancs kombóig jutott, mikor Baby felült az ágyban. Még mindig olyan gyönyörű volt, mint amilyennek megismerte, ha nem szebb. Teljesen ellentéte volt Elyse-nek, s ahogy eszébe jutott a másik, úgy lett egyre rosszabb az eddig felhőtlen hangulata. Komor arccal kapta magára a felsőjét, aztán kezdte visszacsatolni magára a fegyvereket. - Sky, állj már meg! Mi van veled, elég nyúzottnak tűnsz.

- Semmi, csak ideges vagyok - válaszolt csendesen, közben lehuppant az ágyra Baby hathatós közreműködése által. A nő kényelmesen elhelyezkedett az ölében, kezeivel átkulcsolt a vállát, ujjai a hajába szántottak.

- Hé, tudod, hogy nekem elmondhatsz mindent. A bilincsről van szó, igaz? - nézett komolyan a szemeibe a nő, Sky végül nagyot sóhajtva bólintott a kérdésre. - Jól sejtem, hogy nő van a dologban; és az, akit Maximilian annyira védelmez? - figyelmesen hallgatta Babyt, de még rosszabb érzés fogta el. Fejét a lány vállára hajtotta, arcát a nyakához fúrta, hogy beszívja a nőből áradó fűszeres illatot. - Sky, nem szoktál ilyen lenni. Mi történt köztetek odakinn?

- Inkább hagyjuk ezt a témát, nem akarok beszélni róla - dünnyögött a lány nyakába, közben Baby a hátát és a haját simogatta. Megnyugtatta ez a figyelmesség, átkarolta a nő karcsú derekát, hogy még közelebb érezze magához.

- Nagyfiú, ne csináld ezt! - Baby szigorú hangja csengett a fülében, mire nagyot sóhajtott, de beszélni kezdett. Elhadarta a lényeget a lány nyakához dörmögve, aztán várt, vajon mit szól hozzá a másik; azonban arra nem volt felkészülve, hogy Baby kineveti. Olyan jóízűen kacagott, hogyha nem saját magáról lett volna szó, még meg is mosolyogja a dolgot.

- Egyáltalán nem vicces, amit mondtam, szóval fejezd be! - mordult a nőre, de az csak a szemeit törölgette a könnyektől, miközben az ágyra csúszott nevetés közben.

- Oh, te jó ég! Erre nem voltam felkészülve, ezt el se hiszem. - Baby akadozva beszélt, még mindig az ágyon fekve, Sky pedig egyáltalán nem értette, hogy min nevet. Ő inkább pocsékul érezte magát és nem javított a hangulatán, hogy a másik ennyire kiröhögi. - Jaj, Sky! Komolyan... ennyire nem veszed észre a nyilvánvalót?

- Kérlek, úgy mondd, hogy én is értsem végre!

- Sky, te szerelmes vagy! - kacagott fel újra Baby, Sky pedig teljesen letaglózva bámulta a nőt. Úgy gondolta, hogy biztos elment a maradék esze is távolabbi vidékekre, hogy ilyen hülyeségeket beszél; de nagyon úgy nézett ki, hogy Baby még egy darabig nem fogja abbahagyni a nevetést és felhagyni ezzel az ostobasággal. Gyorsan felkelt az ágyról, az orra alatt morogva mindenféle nőkről meg szerelmekről, aztán inkább felkapta a holmiját és megpróbálta elhagyni a szobát, de Baby az útját állta.

- Hé, nyugalom! Ne vedd úgy magadra, de tudod jól, hogy sokkal jobb, ha tisztában vagy az érzéseiddel - nézett rá nagy szemekkel Baby, miközben megpróbálta kikerülni a nőt, de az minduntalan visszahúzta a karjánál fogva. - Figyelj rám! Már régóta ismerlek, sok mindent túléltünk együtt, segítettünk egymásnak. Nem akarom, hogy bármi bajod legyen, szóval alaposan gondold át, mit érzel aziránt a lány iránt és hogy mi lesz veled a jövőben. Kérlek... nem akarom, hogy meghalj miatta!

Baby komolyra váltott hangjától hirtelen megállt és csak nézte a nőt. Egyáltalán nem érezte azt, hogy Elyse-t szeretné, főleg a mai nap után, de volt abban valami, amit a fiatal nő mondott. Talán a körülmények tették, talán az, hogy jelenleg Elyse rabszolgája volt, nem tudta volna megmondani; de egyelőre szükségük volt egymásra. Érezte a szíve mélyén, hogy még önmagának is hazudik ezzel az egésszel kapcsolatban, de akkor sem akarta elfogadni a tényt, ami elé Baby állított. Végül bólintott a másik szavaira, puha csókot lehelt a lány ajkaira, aztán magára hagyta és visszatért a saját szobájába. Volt bőven gondolkodni valója, még mielőtt újra találkozott volna Elyse-szel.