A két fiú mellett kicsit nyugodtabban érzem magamat, szinte menedék számomra az ő árnyékukban menni. Több ember mellett is elmentünk már, de senki nem szólt rám egy árva szót sem.
— Taeyong nem jönnél ide mellénk?! Mert kurvára idegesít, hogy mögöttünk loholsz... — hallom meg Yoongi hangját, én pedig amilyen gyorsan csak tudok Jimin mellé megyek.
— Te paraszt. — csapja meg Jimin az idősebbet. — Egy az, hogy Taehyung a neve, a másik meg ott sétál ahol akar...
Sose értettem hogyan lettek jóban. Sőt, senki sem értette.
Yoongi végzős volt, míg Jimin az én osztálytársam.
Yoonginak volt egy eléggé "különös" hírneve, Jimin meg átlagosnak számított.
Yoongi morcos, és nem a kedvességről híres, Jimin az ellentéte.Bár én nem szólok bele, hiszen nagyon szimpatikus lett Yoongi, azáltal, hogy Jimint védelmezi. Én is mindig egy ilyen barátot akartam, akinek én lehetek a legfontosabb. Nem kaptam meg, és nem is látok rá esélyt, ahogyan a fogyásra sem. Nem fogok családot alapítani, ugyanis senki nem lesz szerelmes egy ilyen rondaságba, mint én.
— Kim Taehyung ne zaklasd a normális embereket. — hallom meg Hoseok hangját. Ő Yoongi osztálytársa, általában szeret piszkálni embereket, ez alól nem lettem kivétel. — most éppen miért könyörögsz? — röhögi el magát, a két haverja meg csatlakozik. — talán egy futógép kéne? Le kéne adni a 100 kilóból egy 10-et? — ugyanúgy fájnak a szavai, mint mindig, tudom, hogy nem az igazságot mondja a szemembe, de rosszul esik.
— Hagyjad már Hobi... — mondja Jungkook. — csak pulcsit akar magának, mert amint látod kinőtte az összeset, pénze meg nem éppen lehet neki. — utal arra, hogy egy pólóban érkeztem.
— Jeon nem tudtam, hogy te is egy ekkora fasz vagy. — húz magához Jimin, mire mindannyian meglepődünk. Kivéve Yoongit persze. — ne szólj hozzá többet, vagy kiverem a fehérített fogaidat.
Jungkookban persze felmegy a pumpa, bár nem tudom miért akar Jiminek támadni, eddig mindig csak szavakkal bántott mindenkit.
— Na ide figyelj te kis... — kezd bele magabiztosan. Nem is nézek a szemeibe csak lehajtott fejjel remegek Jimin karjaiban.
Csak ne üsse meg! Könyörgöm!— Remélem nem a szőkének akarsz mondani valamit. — szólal meg a semmiből Yoongi. A fiú szerintem nem vette észre eddig, mert ahogy észlelem megtorpant. Hát igen.. Yoongi eléggé ijesztő tud lenni. — Ne szólj hozzá többet, Jiminnek fontos a barna, szóval őt is hanyagold.
— Mit vagy úgy oda Min? — teszi fel az idióta kérdést Hoseok. — a szőkét még megértem, mert nem rossz..., de ez a taknyos?! — értetlenkedik.
— Nem rossz? — sértődik be Jimin, és ha nem ezekkel az emberekkel lennék, biztosan kuncognék rajta. — én egy top 10-es pasi vagyok Jung.
— Ez most nem lényeg basszátok meg, Yoongi inkább az a fontos, hogy mi a fasz van veled? — mondja Jungkook. — mit véded őket? Ha?
— Nem mindegy? Miért magyarázkodnék, csak fogd be azt kész.
Kezd nagyon sok lenni ez a veszekedés számomra. Nem bírom a feszültséget, és nem vagyok a legjobb állapotban sem. Még azt a tényt sem dolgoztam fel, hogy életemben először valaki próbál megvédeni.
Gyenge szervezetemnek, és idegeimnek köszönhetően elájultam.
Köszi hogy elolvastad^.^
Véleményeket szívesen olvasok ❤️
YOU ARE READING
ᴠᴋᴏᴏᴋ | ᴀᴢ ᴇᴍʙᴇʀᴇᴋ ɴᴇʜᴀ ᴠᴀʟᴛᴏᴢɴᴀᴋ
FanfictionTaehyung egy duci fiú, akinek meg kell küzdenie a sok gúnyolódval és az önutálatával. Bár az sem a legkedvezőbb neki, hogy Jeon Jeongguk tudomást szerez a fiú túlsúlyát okozó betegségről, majd sajnálni kezdi. "- Nem kell a színjáték, látom, hogy un...