(NyálTENGERveszély)
A kezem remegni kezdett. Nem szólalt meg, de legalább nem hagyott egyedül. Tanácstalan vagyok és szívem szerint Jiminhez rohannék. Soha nem voltam még ilyen helyzetben, ötletem sincs mi lenne a normális reakció.
— Khm. — köhint egyet, én pedig gyorsan ránézek. Ugyanolyan közel áll hozzám, ez egy jó jel, ugye?
— Őszintén, érzel irántam valamit? — kérdez rá egyenesen a dolgokra. Csak lassan bólintok egyet, felesleges lenne tagadni ezt az egészet, szerintem már rég rájött, hogy különlegesebb, amit iránta érzek.— É-és t-te? — kicsit bekönnyezek, mert nagyon rettegek a választól. Nem adott semmilyen jelet eddig a pontig, hogy szeretne. Óvatosan megdörzsölöm szemeimet, hátha nem sírom el magamat. Jungkook erre felkuncog.
— Jézusom, persze hogy érzek valamit. Hogy a francba ne éreznék semmit amikor ilyen rohadt aranyos vagy... — tárja szét karjait, majd átölel engem.
— Komolyan? — kérdezek vissza, mert nem tudom elhinni ezt az egészet. Képtelenségnek tűnik. Még azt sem tudtam, hogy Jungkook a fiúkat is kedveli.
— Komolyan. — puszilja meg a homlokomat.
— Nem csak sajnálsz?
— Nem. Az csak az elején volt.
— És, tetszem így is neked? — mutatok magamra, és az undorító külsőmre.
— Taehyung őszintén megmondom neked. Gyönyörű arcod van, és a testeddel sincsen semmi gond. Nem vagy olyan, mint amilyennek te látod magadat. És szerintem szexi és aranyos, hogy ilyen pufoka vagy. — neveti el magát, én pedig elengedek egy apró mosolyt. Azt hiszem ez volt az első, hogy rámosolyogtam. Jungkook szemei döbbentek lesznek.
— mondták egy páran, hogy szép a mosolyod, de erre még nem álltam készen. El sem hiszem, hogy ennyire különleges vagy...— Ne mondj ilyeneket. — jövök zavarba, még meg kell szoknom, hogy szépen beszél hozzám. Annyira szeretem Jungkookot, nem hittem volna, hogy szerelmes lehetek bárkibe is, de örülök, hogy így alakult.
— És, ez ilyen titkos kapcsolat lesz, vagy...? — nevetek fel kínomban. Még össze sem jöttünk, de már kapcsolatnak nevezem azt, ami köztünk folyik, remélem ezzel nem lesz problémája.
— Miért tartanánk titokban? — néz rám értetlenül. — ha megtudják legalább békén hagynak téged.
— Gondolod? Még Hoseok is? — kérdezek vissza.
— Igen, ő főleg. Na gyere, menni kéne órára, visszakísérlek. — kulcsolja össze ujjainkat, és olyan jó látni, hogy apró kezem elveszik az övéiben. Apró mosollyal díjazom ezt a tettét, és furcsa hogy rövid időn belül kétszer is felfelé görbültek ajkaim. — Amúgy a hátad nagyon fáj?
Megrázom a fejemet.
— Pihentem tegnap, és sokkal jobb.— Akkor nem verem meg egyelőre azt a három seggfejet. — ejti ki a szavakat nyugodtan.
— Ne is. Ne legyél ugyanolyan, mint ők. — vonok vállat ő pedig sejtelmesen néz rám.
— Igazad van. Felesleges velük foglalkozni, többet úgysem bántanak.
Elhatároztam magamat, és eldöntöttem, hogy nem foglalkozok a sok megvető vagy kérdő tekintettel, ami minket fogadott.
Jungkook magabiztosan lépkedett mellettem, tehát nem volt okom a bizonytalanságra.Nem szégyellte a kapcsolatunkat, ami körülbelül tíz perce kezdődött, hanem felvállalt. A súlyom nem zavarta, és ez marasztalt engem. Ez a tény vett rá, hogy menjek bele ebbe a párkapcsolatba, hiszen Jungkookban ez volt számomra a legjobb dolog.
Jimin izgatottan fogadott amikor a terembe értem, majd megpillantva az idősebb fiút mellettem, majdnem kiesett a padból, bár én is meglepődtem amikor Yoongi ölében ülve találtam rá. Ezek szerint ma mindenkinek jó napja van. Boldoggá tesz, hogy összejöttek. Mindkettő fiút nagyon megszerettem, ezért örülök nekik. Halvány mosollyal nézünk össze, és tudom hogy csak most kezdődik az életem egy csodásabb pontja. Olyan emberekkel leszek körülvéve akikben megvan az egyik legőszintébb tulajdonság.
Elfogadóak.
És az elfogadás egy nagyon fontos dolog, amit kevés ember tudhat magáénak.
•••
KÉRLEK OLVASD EL!
Tehát, Jungkook és Taehyung spotán jöttek össze, ez gondolom érződik, de ennek a párosnak szerintem tökéletes volt így. Hiszen eleve bonyolult volt a kapcsolatuk, így egy könnyebb módot választottam nekik, a nagy "pillanatra". Remélem ezt nem bánjátok!❤️+1 rész van hátra és vége :(
(milyen kis sejtelmes itt Yoongi arca, imádom)
YOU ARE READING
ᴠᴋᴏᴏᴋ | ᴀᴢ ᴇᴍʙᴇʀᴇᴋ ɴᴇʜᴀ ᴠᴀʟᴛᴏᴢɴᴀᴋ
FanfictionTaehyung egy duci fiú, akinek meg kell küzdenie a sok gúnyolódval és az önutálatával. Bár az sem a legkedvezőbb neki, hogy Jeon Jeongguk tudomást szerez a fiú túlsúlyát okozó betegségről, majd sajnálni kezdi. "- Nem kell a színjáték, látom, hogy un...