#12 | Szeretném, ha tőrödnél |

4.2K 376 115
                                    

Miután felfogtam, hogy tényleg Jungkook van itt, majdnem megfulladtam, mert levegőt se mertem venni.

— Miről beszéltetek? — kérdezget újra, és Jimin végre felébred a sokkból.

— Mi a francot keresel itt?

— Titeket. — válaszolja. — most szépen mondjátok el, mi volt a téma.

— Persze, majd dalolva fogom mondani a privát beszélgetésünket...

— Jó. Én nem akartam ehhez folyamodni, de mivel ekkora egy makacs fasz vagy, elviszem Taehyungot.

Mivan? Ez valami új poén, hogy elvisz engem? Nem értem ebben mi a vicces, de.... Jungkook tényleg elvitt engem.

Jimin! — kiáltok a fiúnak, aki döbbenten néz rám, ugyanis az idősebb könnyedén felkapott a hátára.

Ez annyira kínos, egyáltalán hogy bír el? És miért engem kell elhurcolni?

— Jungkook, ha egy ujjal is hozzáérsz rád küldöm Yoongit!

Szívem szerint kiáltozni kezdtem volna, főleg amikor a sok diák szeme láttára vitt valahova. Majd meghallottam azokat a szavakat, amikre eddig nem figyeltem Jiminék végett.

— Hogy bírja el, nem szakad le?

— Miért ért hozzá, tuti az utcán él, tiszta kosz lehet!

— Világ legkövérebb embere címet két év múlva megszerzi.

— Még megbaszni se lenne jó.

Nehezen kezdtem venni a levegőt, ugyanis újra visszatért az az idő, amikor egyedül vagyok, bárki bánthatna. Vagyis, egyedül érzem magamat. Jungkook a hátán cipelt, tehát még feltűnést is keltettem.

Ezután csak azért könyörögtem, hogy ne bántson, na meg sírni sem akartam.

Nyugi, nem lesz semmi. — csap egyet óvatosan a lábamra, gondolom biztatás képpen.

Neki mit jelent a "semmi" szó?

— Végre tudok veled beszélni a két idióta nélkül. — puffog magában, amit eléggé aranyosnak találok.

Majd tovább logók a hátán, mit egy játékbaba.

Kis idő után végre letesz, mire fellélegzek. Rögtön megnézem hogyan tudnék gyorsan elfutni, de túl feltűnő voltam mert leesett neki mit tervezek.

— Nem mész sehova. — teljesen a falhoz szorít, és tudom, hogy alig van közöttünk hely.

Nézd a padlót! Nézd a padlót!

Mit hallottál rólam? — kérdezi meg kicsit idegesebben. Én összerezzenek, majd könnyeimet próbálom visszanyelni.

Ezt tették velem. Gyenge vagyok...

Tudni akarom, kérlek.

— E-engedj e-el... — motyogom nagy nehezen. Végre megszólaltam.

— Annak ára van. — itt biztos elmosolyodott. — mostantól mindennap meg kell ölelned. Ha ezt megteszed most elengedlek.

— Mi?! — akadok ki. Mi az hogy meg kell ölelnem? Undorító a testem, hogy kérheti ezt?

Jungkook, én már nem értelek!

— Ölelj meg. Ennyi. Nem nagy kérés. — suttogja közel hajolva hozzám.

— Mi-miért ak-akarod e-ezt? — dadogok mint egy idióta. Kezdem megszokni.

— Oh. Mást akarnék, de azt majd később. — hirtelen felnézek rá, amit lehet nem kellett volna. Nagyon közel van hozzám. Pár centi választ el az arcától...

— Jézusom. — döbbenek meg, majd azonnal a padlót választom. Jungkook eszméletlen helyes. Nem is értem miért pazarolja rám az idejét, meg miért akarná hogy megöleljem?

— Na? Felőlem itt maradhatunk örökre is, csak jó lenne egy válasz.

— Menni akarok. — suttogom magam elé. Nekem ennyi mára bőven elég volt ebből a srácból.

— Akkor kérem az ölelésem. — tárja szét karjait, én pedig elkezdek remegni.

Taehyung ez csak egy ölelés, egy olyan srácról aki úgy néz ki, mint egy isten...

Olyan "most, vagy soha" alapon megölelem, és pár másodpercig tart az egész, rögtön megint a falhoz lépek.

Az illata... jó befejezem. Soha nem lesz ilyen fiúm. De álmodozni szabad, ugye?

Ez túl gyors volt.— mondja, én pedig megint a szemébe nézek. Nem tudok kiigazodni rajta, de nem túl boldog az arckifejezése. Biztosan megbánta, hogy ezt kérte.

— Nem kell a színjáték, látom, hogy undorodsz tőlem.

— Nyugodj meg, már rég nem tőled undorodom. — válaszolja, majd hamis mosollyal lép el mellettem.


•••••••

————————————
CIAO'
Nem tudom, ez a rész kicsit furcsa lett. Azért remélem tetszik nektek:)
————————————

Cuki Yoongi megint
(Bocsi ő az UB-m)

Cuki Yoongi megint(Bocsi ő az UB-m)

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
ᴠᴋᴏᴏᴋ | ᴀᴢ ᴇᴍʙᴇʀᴇᴋ ɴᴇʜᴀ ᴠᴀʟᴛᴏᴢɴᴀᴋWhere stories live. Discover now