Hazugságok árnyékában / South Park Fanfiction

6. rész

-Jó reggelt kicsim-köszönt anya.
-Reggelt-mondtam álmosan.
-Na, hogy aludtál?-kérdezte
-Jól-válaszoltam
Azon kívüli, hogy Kyle járt a fejemben, egész jól.
-Kicsim... Kérdezhetek valamit?-nézett rám anya, majd a konyhapultnak támaszkodott.
Ez sosem jelent jót...
-Már mondtam. Nem én zártam be magunkat-kezdtem mentegetőzni.
-Nem, nem arról van szó
-Akkor?-néztem rá értetlenül.
-Kyle-ról...
-Mi van vele?
-Kelly. Tudom, hogy nem szeretnél erről beszélni, de kíváncsi vagyok-mosolygott anya.
-Anya...megijesztesz... Mi történt?
-Neked tetszik Kyle?-kérdezte.
-Öhm..... Nem?-néztem rá értetlenül.
-Tudtam, hogy nem fogod elmondani. De tudod, hogy nekem bármit elmondhatsz-mosolygott anya.
-Igen, tudom anya
-Akkor jó étvágyat-tette le elém a palacsintát, amin szirup volt.
-Köszi anya-mosolyogtam rá.
-Szívesen Kicsim-adott egy puszit a homlokomra.
Én jóízűen megettem a reggelimet, felkaptam a táskám, felvettem Kyle kabátját, és indultam is. A kapunk előtt megláttam Craig-et és Tweek-et.
-Jó reggelt Kelly-köszönt Tweek.
-Sziasztok. Hát ti?-lepődtem meg.
-Gondoltuk eljövünk. Vagyis Tweek...-vont vállat Craig.
-Mint mindig, most is csak úgy sziporkázol Tucker-kuncogtam.
Kimentem a kapunk, és elindultunk.
-Várjunk csak.... Ez nem Kyle kabátja?-mutatott Craig a rajtam lévő kabátra.
-De-mondtam.
-Mit keres rajtad?-kérdezte aggodalmasan Tweek.
-Hát... Tegnap ugye bezárt minket Eric az öltözőbe, fáztam, és Kyle odaadta a kabátját és a sapkáját és rajtam maradt-magyaráztam.
-És miért nem a te kabátodban jöttél?-kérdezte Tweek.
-A suliboxomban maradt a kabátom, és lusta lettem volna hazavinni-nevettem kínosan.
-Te Tweek... Lehet, hogy bevált...-mondta Craig.
-Mi van?-néztem rá.
-Semmi, semmi-legyintett Craig.
-Craig.... Tudsz erről valamit?-néztem rá.
-Nem-mondta rám sem nézve.
-Hát jó-hagytam a témát.
Tudtam, hogy Craig-ből úgy sem fogom kihúzni azt, amit szeretnék.
-És neked bejön Kyle?-kérdezte Tweek.
-Nem is tudom-hajtottam le a fejem, mivel éreztem, hogy elönti az arcom a pír.
-Aha, neked bejön-jegyezte meg Craig.
-Nem is-mondtam dühösen.
-Amúgy is... Kyle-nak Bebe tetszik. Elvileg jártak is-mondta Craig.
-Mi van?-kaptam fel a fejem.
-Háh... Tudtam. Csak szivatlak-nevetett Craig.
-Kapd be-mondtam mérgesen.
-Oké-nevetett.
-Egyszer még megverlek-fenyegettem.
-Ne veszekedjetek-akadt ki Tweek.
-Nyugi bébi-karolta át Craig barátját.

Amint beértünk a suliba, odamentem a suliboxomhoz, felvettem a kabátom, és gondoltam megkeresem Kyle-t. De sajna nem találtam, viszont megláttam Stan-t a folyosón.
-Stan-szóltam.
-Hm?-nézett rám.
-Nem tudod, hogy hol van Kyle?-kérdeztem.
-Nem-csukta be a szekrényét, és elment.
Hát jó... Ez furcsa volt.
-Szia Kelly-hallottam egy hangot mögülem.
-Kenny-öleltem meg a fiút-Figyelj. Nem tudod hol van Kyle?
-De. Kint van az udvaron-mondta.
-Köszi-mondtam, majd kimentem az udvarra, ahol ott ült Kyle egyedül, egy padon.
-Szia-mentem oda hozzá-Leülhetek?
-Szia. Persze-mondta.
-Visszahoztam a kabátod. Viszont a sapka otthon maradt. De holnap elhozom-mondtam.
-Köszi-mosolygott.
-Miért ülsz itt kint egyedül?-néztem rá.
-Áh... Semmi-mondta unottan.
-Kyle... Ha bármi baj van, szólj. Én itt vagyok-tettem a kezem a vállára.
-Köszi Kelly-mosolygott.
Én viszonoztam, majd megöleltem.
-Khm. Nem akarom megzavarni a nyálas kis enyelgéseteket, de órára kéne menni-szólt Stan.
-Oké. Mindjárt-mondta Kyle.
Stan csak bólintott majd elment.
-Szerintem engem nem is kedvel...-mondtam.
-Ki?
-Stan. Olyan...furcsán viselkedik. Ellenszenves velem, pedig semmit nem tettem-sóhajtottam.
-Tudom mi a probléma.
-Mi?
-Wendy... Teletömi Stan fejét minden faszsággal. De beszélek vele
-Köszi Kyle-mosolyogtam.
-Erre valók a barátok
-Igen.....barátok

Mivel ma péntek van, és csak hat óránk volt, ezért suli után hazamentem. Igazából semmilyen programom nem volt, úgyhogy csak feküdtem az ágyban... Ámde egy érdekes telefonhívást kaptam.

Kyle szemszöge

Tudtam, hogy Wendy manipulálja már megint a legjobb haverom. Ami eléggé fáj. De ami még jobban fáj, hogy Kelly emiatt szomorú is. Nem is tudom. Nagyon tetszik nekem. De nem hinném, hogy ő így érezne irántam.
Ezek a gondolatok cikáztak a fejemben, mikor megérkeztem Stan-ék házához, ahová be is csengettem. Pár másodperccel később ki is nyitotta az ajtót.
-Csá haver. Beszélhetnénk?-kérdeztem
-Persze. Gyere be
Én leültem a kanapéra Stan mellé.
-Kelly-ről lenne szó...-kezdtem.
-Mi van vele?
-Miért vagy olyan geci vele?
-Ahj.... Már te is kezded?-forgatta meg a szemét.
-Ki mondta még?-lepődtem meg.
-Kenny
-Igaza is van. Szóval?-vártam a magyarázatot.
-Wendy azt mondta, hogy Kelly-nek bejövök, és mindent megtesz, hogy szétszakítson minket...-mesélte.
-Faszság-vágtam rá.
-Miből gondolod?-nézett rám értetlenül.
-Figyelj. Kelly-nek nem hinném, hogy bejönnél. De ha be is jönnél, azt te is észrevennéd. De nem jössz be neki, megnyugtatlak-mondtam kicsit kiakadva.
-Várj.... Neked bejön Kelly?
-Igen. És?
-Mik történtek abban az öltözőben...-nevetett.
-Tudtál róla?
-Aha-nevetett tovább.
-Ki zárt be minket?
-Cartman
-Azt tudom. De kinek az ötlete volt?
-Sajnálom, de azt már nem mondhatom meg
-Kapd be Stan-nevettem el én is magam-Szóval akkor nem is haragszol Kelly-re?
-Nem

Kelly szemszöge

-Haló?-vettem fel.
-Szia Kelly-szólt bele az ismerős hang.
-Sarah?
-Ki más?-nevetett a vonal másik oldalán lévő lány.
Sarah volt a legjobb barátnőm még California-ban. Ő az egyetlen aki tudja, hogy South Park-ba költöztem.
-Tudom, hogy mindig megkérdezem, de jól vagy?-kérdezte.
-Igen Sarah, jól vagyok
-Ennek örülök. Amúúgy igazán kinézhetnél az ablakon-mondta.
Ezen mondat hallatán felpattantantam az ágyból, és kinéztem az ablakon, ahol barátnőm már ott volt. Leraktam a telefont, majd boldogan rohantam le a lépcsőn kinyitni az ajtót.
-Kelly-ölelt meg.
-Úgy hiányoztál már Jackson
-Nekem is hiányoztál Blye-nevette el magát.
-Meddig maradsz?
-Egész hétvégén itt leszek
-Ezazz. Elmegyünk sétálni?-kérdeztem izgatottan.
-Menjünk. Csak lerakom a bőröndöm
Felvittük a szobába Sarah poggyászát, majd mentünk is.
-Nagyon jó itt South Park-ban élni. Nagyon nyugis kis város-meséltem.
Éppen Stan-ék háza mellett haladtunk el, mikor kijött onnan a fiú.
-Kelly. Várj-mondta.
-Helló Stan-köszöntem közömbösen.
-Tudom, egy fasz voltam. Ne haragudj... Csak hát...-mondta zavartan.
-Tudom, Wendy....-forgattam a szemem.
-Igen... Úgyhogy bocsi. Tényleg ne haragudj-kért bocsánatot.
-Semmi baj-mosolyogtam.
-Ennek örülök.... Ő ki?-esettle neki, hogy van egy harmadik személy is.
-Sarah Jackson vagyok-mutatkozott be a barátnőm.
-Stan Marsh. Viszont lányok, én megyek. Cartman áthívott xbox-ozni. Örülök, hogy megismerhettelek Sarah. Kelly, hétfőn találkozunk-köszönt el, majd elment.
-Na jó... Nem mondtad, hogy ilyen jó pasik is vannak itt-kezdte.
-Van csaja, úgyhogy lekéstél-nevettem.
-Bassza meg....-mérgelődött.
-Szeretnél kávézóba menni? Mert tudok egy jó helyet-néztem rá.
-Menjünk-csillant fel a szeme.

-Helló-köszöntem amint beléptem a helységbe.
-Szia Kelly. Mit adhatok?-nézett ránk Tweek.
-Két Cappuccino-t kérünk-néztem a fiúra.
-Rendben. Máris hozom-mondta, majd elment.
-Hihetetlen... Itt mindenkit ismersz?-suttogta.
Nem sokkal később Craig jött be a kávézóba.
-Ó. Helló Kel-köszönt.
-Szia Tucky
-Még mindig hülye név-mondta morcosan.
-Jajj már...
-Ő kicsoda?-mutatott a barátnőmre.
-Sarah Jackson-mutatkozott be a barátnőm ismét.
-Craig Tucker
Craig odament a pulthoz, és várta a barátját.
-De jó pasi...-ábrándozott Sarah.
-Felejtős...-keserítettem el.
-Van csaja?
-Nincs...-mondtam.
-Akkor?
-Pasija van-világosítottam fel.
-Meleg? És ki a barátja?-érdeklődött.
Amint ezt kimondta, kijött Tweek, és kihozta az italunkat.
-Köszi Tweek-mosolyogtam a szőkeségre.
-Egészségetekre-mondta, majd odament a pulthoz.
-Helló édes-köszönt Craig a barátjának.
-Ó. Szóval ők ketten járnak?-lepődött meg Sarah
-Igen
-Basszus.... Az összes jó pasinak vagy van csaja, vagy meleg-szomorodott el Sarah.
-Kelly-szólt oda nekem Craig.
-Hm?
-Remélem Kyle-al védekeztetek-nevetett.
-Kussolj-teremtettem le.
-Ki az a Kyle?-kérdezte a barátnőm.
-Senki-mondtam, majd ittam tovább a kávémat.