Hazugságok árnyékában / South Park Fanfiction

36. rész

Én csak a szám elé kaptam a kezem. Stan és Kyle verekedtek. Én csak oda rohantam hozzájuk. Én lefogtam Stan-t, Kenny pedig Kyle-t.
-Mi a jó édes faszom folyik itt?-néztem a két srácra.
Stan és Kyle csak dühösen néztek egymásra. Stan-nek vérzett az orra.
-Na gyere Marsh-mondtam, majd a mosdóba mentem vele.
Egy zsebkendőt bevizeztem kicsit, majd az orrához akartam tenni, de ő elkapta a kezem.
-Miért csinálod ezt?-nézett rám.
-M-mit?
-Miért segítesz nekem?
-Mert a barátom vagy Stan
-És Kyle is az?
-Igen
-Hihetetlen-nevetett kínosan.
-Mi?
-Hogy megbocsájtottál így, ilyen könnyen neki. Kenny-vel, meg alig tudtunk titeket kibékíteni, miközben ő semmit nem csinált-kiabált velem.
-Stan. Nyugodj le
-Hogy a picsába nyugodjak le Kelly? Ha? Láttam, ahogy ájultam fekszel abban a szétcseszett kórházban. És így nyugodjak meg?
-Az már legalább egy hete történt. Legyünk végre túl rajta
-Miért bocsájtottál meg neki?
-Tudod Stan... A nevelőapám a halálos ágyán azt mondta, hogy tanuljak meg megbocsájtani. Bármilyen nehéz is az-mosolyodtam el halványan.
-Nem érdemli meg, hogy ilyen jó legyél hozzá Kelly-csóválta a fejét Stan.
Ő közelebb lépett hozzám, én pedig automatikusan hátráltan. Ezt addig csináltuk, amíg a falhoz nem értünk. Én csak riadtan néztem rá. Kezét a fejem mellé tette.
-Miért vagy ilyen furcsa?-kérdeztem.
Ő csak összerogyott a földön és elkezdett sírni.
-Stan-guggogtam le, majd szorosan magamhoz öleltem-Minden rendben lesz
-Semmi sem lesz rendben-zokogott.
-Sss. Mondd el, hogy mi a baj-simogattam a hátát.
-E-egy másik lány miatt hagytam el Wendy-t. De annak a lánynak nem tetszem
-Stan. Ha tényleg szereted azt a lányt, akkor küzdened kell érte
-O-oké-szipogta.
-Ki az a lány? Hátha segíthetek
-Nem. Ezt nekem kell, egyedül megoldanom. De ha alakul majd a dolog vele, majd elmondom-tolt el magától, hogy a szemeimbe nézhessen.
Egy apró mosoly jelent meg a szája sarkában. Én letöröltem a könnyeit az arcáról.
-Naaa. Hol az az idegesítő Stanley?-mosolyogtam.
-Igedesítő vagyok?-nevette el magát.
-Na jó, nem. Nagyon bírlak-nevettem el én is magam.
-Tényleg? És mennyire?-húzogatta a szemöldökét.

Stan szemszöge

Reggel elég szarul keltem. Folyton Kelly járt a fejemben. Teljesen megőrít ez a lány. Térj észhez Marsh. A legjobb haverod exe... Alap szabály, hogy nem jövünk össze haverunk exével. Én megdörzsöltem a szemem, majd a szekrényemhez léptem, és kivettem pár ruhát a szekrényből, utána átöltöztem, és indultam a suliba. Út közben vettem magamnak kaját. A suliba érve ledobtam a cuccom a helyemre, majd leültem. Nem tudom még mindig kiverni a fejemből.
-Csá haver-köszönt Kyle.
-Cső-köszöntem neki unottan.
-Mi a baj?-jött oda hozzám.
-Semmi. Hagyj most légyszi
-Wendy?
-Nem-akadtam ki.
-De nekem elmondhatod
-Kyle, fogd már be bazdmeg. Ha el akarom mondani, majd elmondom-kiabáltam.
-Stan... Te...ittál?
-Persze. Ha mérges vagyok egyből az jön le, hogy piálok. De kurvára nincs így. Elmondjam mi a bajom? Hát jó. Te
-Én?
-Igen
-És mi?
-Azt amit Kelly-vel tettél. Miattad került kórházba. Nem elég, hogy az apja meghalt, és kiderült, hogy Kenny a testvére. Te is rátettél még egy lapáttal. Nem hogy jó barát módjára mellette lettél volna. Hittél egy ribancnak, aki minden kamu dolgot össze hordott
-Neked bazdmeg, meg elmondott mindent. Előttem meg titkolózott-akadt ki Kyle is.
-Monjuk ha többet foglalkoztál volna vele, akkor elmondta volna neked, seggfej
-Én vagyok a seggfej?
-Igen, te
És ekkor olyat csinált, amire nem számítottam. Kyle megütött. Én az orromhoz tettem a kezem. Vérzett. Nekem sem kellett több, én is behúztam neki. Hirtelen két kar fogott le. Kelly volt az. Nem figyeltem, hogy ki mit mond, csak Kyle-ra néztem dühös tekintettel. Majd Kelly elvitt a mosdóba. Egy zsepit bevizezett, majd az orromhoz akarta rakni, de én megfogtam a kezét. Ahogy azzal a gyönyörű, nagy kék szemeivel néz rám. Ahogy kis piros ajkai megremegnek. Ahogy szép, szőke haja a vállára omlik. Én csak ajkaira néztem.
-Miért csinálod ezt?-kérdeztem.
-Mert a barátom vagy Stan
Barát.... Csak egy barát...
-És Kyle is a barátod?
-Igen
Ő is barát... Ő.... Barát.... Én ki voltam akadva. Mondtam pár dolgot, de nem tudom, hogy mit. Csak beszéltem. De szemeim végig az ő égszínkék szemein voltak. Majd arra lettem figyelmes, hogy Kelly a falhoz dől, kezem pedig a feje mellett. Itt a pillanat Marsh. De nem bírtam tovább. Kitört belőlem a sírás, és a földre rogytam.
-Stan. Minden rendben lesz
-Semmi sem lesz rendben-zokogtam.
-Sss. Mondd el, hogy mi a baj
-E-egy másik lány miatt hagytam el Wendy-t. De annak a lánynak nem tetszem
-Stan. Ha tényleg szereted azt a lányt, akkor küzdened kell érte
-O-oké-szipogtam.
Akkor küzdök.
-Ki az a lány? Hátha segíthetek
-Nem. Ezt nekem kell, egyedül megoldanom. De ha alakul majd a dolog vele, majd elmondom-mosolyodtam el halványan.
Ő megsimogatta az arcomat. Igyekeztem nem zavarba jönni.
-Naaa. Hol az az idegesítő Stanley?
-Igedesítő vagyok?
-Na jó, nem. Nagyon bírlak-nevettett
-Tényleg? És mennyire?
Annyira bírsz, hogy megcsókolj?
-Nagyon. Imádlak-mosolyodott el.
Az a cuki mosoly...annyira zavarba ejtő. Nem Stan. Térj észhez. Nem... Azt csak nem mondhatom, hogy nekem tetszik... Még nem is vagyok biztos az érzéseimben. Néha... Egyszerűbb lenne megszabadulni minden tehertől. Vagy úgy mindentől és mindenkitől. Kivéve tőle. Ha már rá gondolok, zavarba jövök. Vagy ha rá nézek... Sőt. Már vele is álmodok. Jézusom. Miket gondolok én itt? Várjunk... Mi rossz van abban, ha érzek iránta valamit? Én nem hagynám el. Én foglalkoznék vele. Ott lennék a nehéz időkben. Támogatnám. Szeretném. És minden este a karjaimban tarthatnám. Szőke haját birizgálhatnám, rám mosolyoghatna, mondhatná azt, hogy szeretlek, és megcsókolhatna, azokkal az édes, piros, puha ajkaival, amiket most is beharapott zavarában.

Kelly szemszöge

Én felsegítetten Stan-t a földről, majd bementünk a terembe.
-Bazdmeg Kelly... Miért kellett őket szétszedni?-nézett rám Craig.
-Mondjuk te is megtehetted volna te farok
-De most így nem tudom, hogy ki nyert
-Miért akartad azt tudni?
-Tettem tíz dollcsit Stan-re. Aztán meg Clyde arra tett húsz dollárt, hogy szét fogod őket választani. Úgyhogy buktam húsz dollcsit... Kösz....
-Tucker. Ez kurvára nem vicces most. Stan szarul van
-És később az lesz?
-Mi?
-Azt mondtad, hogy most ez nem vicces. Miért? Később vicces lesz?
-Mondjuk egyszer lehetnél együttérzőbb-akadtam ki.
-Igaza van Kelly-nek-simította meg Craig karját Tweek.
Tweek megfogta a karom, és kihúzott a teremből.
-Mi a baj Kelly?
-N-nem tudom... Stan mostanában olyan furcsa... É-és nem tudom...
-Mikor Craig-gel mentünk téged látogatni, akkor is folyton melletted volt. Ahogy Kenny is
-Oké, de Kenny a bátyám... Stan meg a barátom... És mióta érdekli őt, hogy miért bocsájtottam meg Kyle-nak?
-Hát... Lehet tetszel neki
-Nem. Mondta, hogy egy másik lány jön be neki
-Azt mondta, hogy nem te, hanem egy másik lány tetszik neki?
-Nem. Hanem azt, hogy tetszik neki egy lány
-Lehet, hogy te vagy az
-Ne hülyéskedj már... Akkor nem mondaná el
-Figyelj Kelly. Ha mondjuk tegyük fel, Craig-gel nem járnék, és szerelmes lennék belé, jó most is az vagyok, de ez mindegy is, és megkérdezné, hogy tetszik e nekem valaki, azt mondanám, hogy igen, de egy másik fiú... Érted?
-Hát...
-Sziasztok-köszönt Sam.
-Szia-köszöntünk Tweek-kel vissza neki.
-Mi folyik itt?-vonta fel a szemöldökét
-Csak beszélgetünk-legyintettem.
-Oké... Majd órán találkozunk-mondta, majd elment.
-De akkor sem tetszem Stan-nek... Csak barátok vagyunk.
-Hát jó... Majd meglátjuk...-mondta Tweek, majd visszamentünk a terembe.

Tesi előtt Kenny-vel összepakoltuk a cuccainkat.
-Szerinted milyen lesz?-kérdeztem, mikor az üres folyosón pakoltuk ki a szekrényünkből a könyveket.
-Hogy érted?
-A húgunk
-Nem tudom... Már nagyon kíváncsi vagyok rá-mondta Kenny.
-Amúgy elmondtad valakinek, hogy elmegyünk?
-Nem. Kellett volna?
-Nem
Én becsuktam a szekrényemet, és felkaptam a táskám, majd a tesi terembe mentünk. Mivel Kenny-vel csak a fél órát töltjük ott, ezért leültünk a leláltóra.
-Tornasorba-fújta meg a sípot a tanár-A két McCormick miért nem tesizik?
-Felmentésünk van tanár úr-kiabálta neki Kenny, mivel a tanár egy kicsit messze volt tőlünk.
-Mi van? Beütötted a lábujjad a küszöbbe, és az a testvérednek is fáj?
-Nem
-Akkor?
-Azt nem mondjatjuk meg
-Ahj. Tíz perc futás. Rajta
Miután a többiek végeztek a futással, kifulladva ültek le a földre.
-Párokba osztalak titeket. Mr. És Mrs. Tucker egy csapat...-kezdte.
-Tanár úr... Tweek fiú-mondta Craig.
-Ki mondta, hogy őt értettem lány alatt?
-Get rect Tucker-nevetett Stan.
-És nem vagyunk házasok...-vitatkozott Craig.
-Ja, igen... A házasság elején a párok, még szeretik egymást. El is felejtettem milyen érzés
-De tanár úr... Magának is van felesége-mondta Kyle.
-Tudom. Tapasztalatból mondom
-Tanár úr... Ha össze is házasodnánk, akkor is szeretném-karolta át Craig Tweek-et.
-Én is ezt mondtam az anyósomnak, húsz évvel ezelőtt. Azt nézd meg... Mindegy. Tollasozzunk-fújta meg a sípot.
-Elcseszett egy házassága lehet-súgta nekem Kenny.
-A tanárnak?
-Aha. Hát, de ha Tweek és Craig össze házasodik egyszer, akkor hogy lesznek a dolgok?
-Hogy érted?
-Hát ugye bár esküvőkön a lány menyasszonyi ruhába öltözik, a fiú pedig szmokingba. És akkor valakinek kell a lánynak lenni. Kő, papír, ollóval fogják eldönteni?
-Hülye. Legális a meleg házasság. Nyilván mind a ketten szmokingban lesznek. Csak nem csinálnak hülyét magukból
-Fogadunk?
-Fogadjunk. Harminc dollár
-Harminc?
-Igen
-Legyen-fogott velem kezet Kenny-De amúgy szerintem Tweek venné fel a menyasszonyi ruhát-nevetett.
-Mekkora egy paraszt vagy-ütöttem meg a vállát, majd én is elnevettem magam.
Én a pályán lévőkre néztem. És megakadt a szemem Stan-en. Ő csak komor arccal csinálta a feladatot, majd... Össze akadt a tekintetünk. Ő gyorsan lekapta rólam tekintetét, én meg a cipőm orrát kezdtem tanulmányozni.
-Mi a baj?-kérdezte Kenny.
-Össze vagyok zavarodva... Kenny... Szerinted én egy kétszínű ribanc vagyok?-néztem rá könnyes szemekkel.
-Dehogy is. Ne beszélj butaságokat-simogatta meg az arcom-Honnan szedted ezt a baromságot?
-Mert az vagyok-sírtam.
-Nem vagy az Kelly-ölelt magához-Miért lennél az?
-Kyle-t is kihasználtam
-Nem használtál te ki senkit-simogatta a hajamat.
-Le-lehet, ho-hogy érzek Stan iránt valamit-zokogtam.
-Semmi baj Kelly. Figyelj. Stan-nel az a baj, hogy nem lehet rajta kiigazodni. De egy dolgot fogadj meg. Stan-ben akármikor megbízhatsz. Ő tényleg nagyon rendes, és odaadó. Sőt, Kyle-ra még mindig haragszik. Ez bizonyítja azt, hogy foglalkozik veled. És nem olyan kis féltékeny, mint Kyle....
Én csak elmosolyodtam, majd mellkasára döntöttem a fejem.