,,- Elmondhatok egy titkot?
- Igen. - nézek rá várakozóan.
- Én sem szeretem, ha megérintenek. - görbülnek felfelé ajkai, és csak most tűnik fel mennyire hasonló a mosolyunk, egyik sem őszinte."
Lehet boldog két olyan személy, akik egész életükbe...
Nehezen nyeltem le a sok gyógyszert, majd egy pár perc elteltével szédülni kezdtem és a látásom is homályos lett. Nem pont így képzeltem el, de már semmi sem érdekel. Elértem azt a pár dolgot, ami a listán szerepelt, és a szívemmel - ami eszméletlenül fáj Yoongi miatt - nem törődve nyelem le az újabb pirulákat.
— Csak legyen vége... — suttogom magam elé, és összerogyok a fürdőben. A sarokba kuporodom, majd várom, hogy végre hasson a méregnek tűnő gyógyszer. Szeretném látni a végtelen sötétséget, és nem érezni semmit, csak lebegni a nagy semmi közepén, és nem azon agyalni ki mikor fog kárt tenni bennem. Elegem volt már ebből a sok bizonytalanságból. Nem törődök a szenvedő szívemmel, ami egyedül Yoongiért bírta ki eddig a napig. Nem gondolhatok rá, mégis a fiú gyönyörű vonásai tűnnek fel előttem.
Zokogni kezdtem, de nem hátráltam meg, a pirulákat megállás nélkül raktam a számba, majd nyeltem le. Aztán megéreztem a hatást, és tényleg megláttam a feketeséget.
Nem tudom mi történt, de végre nem érzek semmit.
— E/3 SZEMSZÖG —
Yoongi a zongorával szenvedett, majd inkább hagyta az egészet a fenébe. Majd megkérdezi Jimin mit gondol, hova tegye a csodás darabot. Már nagyon látni akarta a fiút, pedig egy negyed órája, hogy elment. Azt mondta a fiúnak, hogy fél óra, de sokkal hamarabb végezett.
Yoongi nem is sejtette, ez a dolog mekkora szerencse. Ugyanis amikor az idősebb fiú belépett a házba, Jimin akkor szedte be az utolsó pirulát.
Lehet még nem késő.
Yoongi rögtön a szerelmét kereste először a földszinten, majd az emeleten. Érdekes dolog számára, hogy a fürdő ajtaja résnyire nyitva volt, ezért rögtön arra kezdett el sétálni.
— Jimin, itthon vagyok. — kopogott be, de választ nemigen kapott. Kezdett megijedni, és egyre rosszabb gondolatok kavarogtak a fejében. Félelmében kapkodva nyitott be a csempével kirakott helységbe, majd megpillantotta a szerelmét, a padlón feküdt, és Yoongi nem volt benne biztos, hogy él még.
Rögtön cselekedett, felhívta a mentőket, majd nem tétovázva és könnyeit figyelmen kívül hagyva, kezdte el újraéleszteni a fiút. Minden áron látni akarta újra a nagy barna szemeket, amik ezernyi titkot rejtenek, szüksége volt a fiúra, ezért kétségbeesetten próbált meg segíteni, azzal a technikával, amit az egyik tanfolyamon tanult. A remény már kezdett elhalni benne, de valahogy nem adta fel, folyamatosan pumpálta a levegőt a vékony, és törékeny szépség tüdejébe.
— Könyörgöm! Jimin kérlek... — beszélt a fiúhoz, és egyre kétségbeesettebb lett. Meghallotta a mentők szirénáját, de a gondolatai csak arra ösztönözték, hogy próbálkozzon tovább, Jiminnek fel kell ébrednie.
Amikor már annyira sírt, hogy homályosan látott, és kezdte véglegesen feladni, az összetört és meggyötört fiú elkezdett apránként levegőt venni.
Vége.
••••••
Húha!
Nagyon, nagyon köszönöm annak aki vegigolvasta! Külön köszönöm annak, aki kommentelt és voteolt! Nagyon jól esett, tényleg!
Imádtam írni ezt a történetet, hiszen a Yoonmin a kedvenc párosom!
Remélem meg vagytok elégedve mindennel!:)
Azt már rátok bízom ezután mi lesz Jiminnel és Yoongival 💕
Bár nem nehéz kitalálni... *-*
____________________ Hamarosan jön az előzetes egy újabb könyvemről, ami egy újabb Yoonmin lesz, na meg egy Vkook is íródik:) Ide fogom postolni a kis bemutatót róla ^_^
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
