Az istenek kegyeltje [𝒫𝑒𝓇𝒸𝓎 𝒥𝒶𝒸𝓀𝓈𝑜𝓃 𝒻𝒶𝓃𝒻𝒾𝒸𝓉𝒾𝑜𝓃]

XX. ÁTÍRVA

Remélem ez is tetszeni fog, kellemesen olvasást! 😊

A darabokat egy hatalmas ládába rakták és a tizenkét isten lepecsételte, majd egy szárnyas sarus elvitte valahová, amire csak azt mondták, hogy "az majd jó lesz". 

Bár a legnagyobb isten, a szőke ágált, az összes istenség apró csoportot alkot a gyermekeivel és halkan beszélget velük. Az ő arcukon ugyanolyan hitetlenkedés van, mint a gyerekeik arcán. 

Én csak állok. 

Blake, Will, Roy és a többiek a tüzes szekér mellett állnak egy szőke, feltűnően jóképű férfi társaságában. Blake zavarba ejtően hasonlít rá, olyan, mint a pasi tini kori mása. 

Nico elhúzott szájjal hallgatja a sisakos isten beszédét valamiről, de látom, hogy néha azért elnyom egy mosolyt. 

Én csak állok. 

Most akkor kihez menjek oda...? 

Mindegyikük elvan, jól van úgy, van gyermekük, akikkel törődjenek - akkor is, ha a törődés azt jelenti, hogy "öreganyád küldött neked zabpelyhet". Nico csak megforgatja  szemét és morog valami olyasmit, hogy "nem kell". 

Tanácstalanul álldogálok. Fogalmam sincs, mit tegyek... 

Dracy Apollónhoz menjen? - kérlek, keresd meg az ehhez tartozó fejezetet! 

Darcy Hádészhoz menjen? - kérlek, keresd meg az ehhez tartozó fejezetet!

Darcy ne menjen inkább sehová, csak álljon ott? - kérlek, keresd meg az ehhez tartozó fejezetet!