~Disconnected feelings~ Prológus

1.7K 46 2
                                    

Van, hogy az életben a sok jó dolok olyan ember ölébe hullik, aki nem is tesz/tett érte. Van aki szerencsésnek születik, és minden jó összejön neki. Nem kell úgymond megküzdenie a dolgokért.  Ez igazságtalanság szerintem. De az olyan emberek akik vágyódnak dolgok után, azoknak bizony tenni kell érte. Nem lehet mindenki mázlista. Sőt. Egyáltalán nem mindenkinek jön be az élet úgy ahogyan azt ő szeretné. A legtöbb ember átlagos, vagy annak mondja magát. Pedig szerintem ez közel sincs igy. Minden emberben van valami különleges, valami egyedi. Ezt sokan nem veszik figyelembe. Én egy vagyok az átlagos lányok közül, aki nem csak annak mondja magát, hanem az is. Talán az egyetlen különleges dolog amivel "rendelkezek" vagy amit elmondhatok magamról, hogy az unokatestvérem Charlotte Robinson, a hires énekes. Igen, ő nyerte meg 1 éve az 'Australia's got talent' műsort. Azóta az élete pörgésből és sorozatos fellépésekből, koncertekből áll. Nem is beszélve a rengeteg interjúról, utazásról, és a közelgő turnéjáról. Gondolom az Australia's got talentből mindenkinek leesett, hogy Ausztráliában élek. Ahogy unokatesóm is. Én itt születtem, ő viszont 3 évvel a születésem után költözött ide a családjával Angliából. Charlotte 1 évvel idősebb nálam. Mégis én érzem magamat érettebbnek a 17 évemmel. Tudom, furán hangzik. De mindig is ő volt az a gyerek, aki mindent egy szó nélkül megkapott, mindehova eljutott ahová csak akart. Egyszóval elkényeztetett volt. Azonban ami fura, hogy nem szállt a fejébe. Annyira...nos igen. Mostmár a fejébe szállt a hirnév. De azért még lehet vele normálisan beszélni meg ilyenek, mert mégiscsak családtag. Annyi a különbség, hogy ő éli a sztárok életét, én pedig a saját egyhangú és monoton életemet. Amibe különleges dolgok nem történnek. Charlotte-nak mindig is jó hangja volt, és sokat énekelt kis korában is. Aztán később a szülei és az én legnagyobb noszogatásomra jelentezett a műsorba, amit meg is nyert. Azután..finoman foglalmazva levegőnek nézett. Engem. Pont engem, aki mindenkinél jobban hajtotta és aki minden egyes élő adáson ott szurkolt neki. Ennyit arról, hogy nem használják ki az embert. Ó, dehogyis nem. Szóval a műsor vége után neki sok dolga lett, engem és a családot itt hagyta. Néha hazajön az ünnepekre, családi eseményekre már ha ideje engedi. De a mi kapcsolatunk megváltozott. Már nem a régi. Hogy miért nem? Tartsatok velem, és kiderül.

~Disconnected feelings~ L.HWhere stories live. Discover now