~Disconnected feelings~Jövök neked eggyel, Calum!

537 28 0
                                    

A napok csak úgy repülnek, a hetek pedig szinte eltűnnek ahogy a naptáramat nézem. Mindjárt július közepe. Az elmúlt napokban nem tudom miért de kicsit egyedül akartam lenni. Nyugodtan, a magam világában. Persze Charlotte mellett ez nem volt könnyű, de azért egy jó dolog mégiscsak van benne. Úgy érzem megint kezdünk közelebb kerülni egymáshoz, ami ugyan a töredéke csak a múltnak de haladunk. Remélem a jó úton. Többet beszélünk, többet kérdez rólam, kikéri a véleményemet dolgokban..akárcsak egy barát, vagy éppen egy unokatestvér csinálná. Kezdnek örülni annak hogy maradt nálunk. Eddig arról volt szó hogy marad addig ameddig a szülei haza nem jönnek a nyaralásból, de változott a terv. Anya rávette hogy maradjon nálunk, azzal az indokkal hogy legalább nem gubbasztok egész nyáron a szobámban. Amit nem tettem volna meg, de mindegy. Nem kellett sokáig fűzni hogy maradjon...Szóval a turné kezdéséig itt lesz nálunk. Ami részben jó, de részben nem...Az utóbbi időben mikor beszélgetünk mindig felhozza a fiúkat. Nem tudom miért, lehet ki akar deríteni valamit..például hogy ki jön be nekem, vagy valami. Remélem nem..de ha szóba hozza őket nem csak úgy beszél rólunk..múltkor azt mondta hogy "Luke nagyon jól nézett ki az interjún"...kezd fura lenni. De mivel kicsit jobban elvagyunk, mondok neki apró dolgokat. Még nem bízom benne teljesen, és nem is fogom elfelejteni hogy miket csinált, de mégis rokon. Nem lehetek vele örökösen olyan amit szivem szerint megérdemelne...Az elmúlt pár napban jóval többet voltam lent a helyemen mint amennyit általában szoktam. Nem is tudom miért agyalok ennyit dolgokon. Csak..ha nem tisztázom először magamban a dolgokat más se nagyon tud eligazodni rajtam. Ez az én meglátásom. De hogy így van-e? Passz. David is hívogat, hogy menjek el vele valahová. Őszintén kedvem sincsen hozzá. Fura nekem ez az egész David dolog. Meg amúgy is. Nem ő az akire gondolok két hete. Ezt viszont senkinek nem mondtam el, és nem is fogom. Az kéne még hogy Charlotte rájöjjön. Vagy Alanah. Phú, mi lenne te jó ég! Ó, basszus! Alanah! A meglepetés buli amit szervezek neki mire hazajön. Basszus de idióta vagyok! Ma kell az utolsó dolgokat is lefixálnom a hely tulajával és már 10 perce ott kéne lennem. A francba! Felkaptam a cipőmet, kiszórtam belőle a homokot és indultam is a part menti klubba. A szőke, magas, szoknyát és kivágott blúzt viselő nő állt előttem, a tökéletesen begöndörített hajával, a csillogó nyakláncaival, a műkörmével, és a feltehetőleg plasztik melleivel.

-Jó napot Audrey!-nyújtotta a kezét.

-Jó napot!-köszöntem kedvesen.

-Szóval, mint a telefonban is mondtam már mindennel elkészültünk, holnap este 6-kor várunk mindenkit. Pontosan hány főre számítsunk?-kérdezte.

-Uhm..nagyjából olyan húsz fős társaság lesz. És lehet kicsit később érünk ide, a géptől függ amivel Alanah jön.-magyarázom.

-Rendben, akkor még egy kérdésem van.-mondta.-A zenével mi legyen?

-Ja igen! Zene...azt majd én megoldom.-motyogom.

-Akkor azt hiszem mindent megbeszéltünk. Holnap várunk mindenkit. Viszlát Audrey!-nyújtott ismét kezet, és már állt is fel. Haza indultam, gondoltam Char lassan hazaér és nem ártana ennem se. A házba belépve megláttam a tükörre ragasztott cetlit.

"Szia Audrey! Ma későn jövök haza, találkozom valakivel. Pussz, Char."

Ahogy elolvastam a konyhába mentem és előszedtem a hűtőből a kaját. Gyorsan ettem, majd felhívtam Alanaht. Azt mondta a gépe 4-fél 5 fele ér be, és hogy menjek ki elé. Oké, akkor már csak egy valami maradt. A zene. Alanah-val hasonló a zenei ízlésünk, majdnem ugyanolyan. Szereti ő is a 5SOS-t, az All Time Low-t, a Nirvana-t, Blink 182-t, sorolhatnám. Mondjuk ő imádja Calvin Harrist. is..de végülis ki nem? Arra gondoltam neki hogy lehetne egy helyi zenekar a zene, vagy valami Dj. A baráti kör is arra szavazott, de már nem tudtam szerezni. Persze...Nem is én lennék. Ahogy gondolkoztam hogy kit kéne hívni..átfutott az agyamon hirtelen a legnyilvánvalóbb. 5SOS! De amilyen gyorsan jött az ötlet olyan hamar el is vetettem. Tuti van más dolguk. Meg amúgy is kétszer találkoztak velünk..nem kérhetem meg őket máris hogy "Hé figyi nem játszanátok pár számot a barátnőmnek aki holnap után jön haza és imád titeket akárcsak én?" Nem lenne fura...dehogy. Mondjuk azt mondták hogy most nincs nekik se interjú, se hasonló. Pihennek a turnéra...Áh, esélytelen hogy megkérdezzem.

~Disconnected feelings~ L.HDonde viven las historias. Descúbrelo ahora