Marvel Imagines (HUN)

Cold pt. 2 (Loki Laufeyson)

Loki Laufeyson x Reader
Szavak száma: 756
:)

Loki Laufeyson. Az egyetlen személy az univerzumban, aki mellett igazán otthon érezted magad, hamarosan nem lesz már veled. Miután Tony rájött, mi folyik köztetek, nem kellett neki több. Működésbe lépett a túlaggódó apa üzemmód és rögtön beszélt is Thorral az ügyben. Persze nem Asgarda fogja vinni, ott börtön várna rá, amire Thor nem akarja rákényszeríteni az öccsét. London mindazonáltal - merthogy most oda szándékozott menni az isteni testvérpár - elég távolinak tűnt, Lokival így semmiképp sem fogsz tudni találkozni. Épp ahogy eltervezték. Nincs az az isten, hogy Tony ne tudná meg azonnal, ha felülnél egy gépre Anglia felé.

Tisztában voltál vele, mire ez a nagy felhajtás. Loki, révén a csínytevés istene, mindenki szerint készült valamire veled. Tony jogosan esett pánikba, hisz ő nem ismerte őt úgy, ahogy ti megismertétek egymást a hónapok alatt. Nem ő volt kettesben vele, míg a Bosszúállók mindenféle küldetéseket hajtottak végre. Amikor közölte veled a hírt, nem lepődtél meg nagyon, de annál jobban elszomorodtál, és ösztönösen kezdtél távol maradni Lokitól. Meg akartad könnyíteni az elszakadást mindkettőtök számára.

- ❄️ -

Halk kopogás hallatszott az ajtód felől. Az ismerős ritmusra felkaptad a fejed. Az ajtóban szerény, alig észrevehető mosollyal az ajkán Loki álldogált egyik lábáról a másikra, és röviden intett.

Kényszeredetten - egyszerűen nem tudtad visszafogni magad - te is rámosolyogtál.

- Szia - köszöntötted.

Válaszul összevonta a szemöldökét és az öledben heverő nyitott könyv felé biccentett.

- Az az, amire gondolok? - kérdezte gyanakvón vigyorogva.

Kifújtad a bent felejtett levegőt. Könnyed a téma, kicsit megnyugodtál.

- Honnan tudhatnám, mire gondolsz? - öltöttél rá nyelvet. Természetesen tökéletesen tisztában voltál vele, mire gondol. Már több mint egy éve vártatok ennek a könyvsorozatnak a folytatására.

- Nem ér - vágott vissza sértődötten. - Nem is szóltál.

Újra kiöltötted rá a nyelved, próbálva elnyomni magadban az indokoddal járó negatív érzéseket. Loki vigyorogva csóválta a fejét.

- Hát jó - nyugodott bele. - De ha elárulod a végét, vagy hogy ki veszti végül életét, biztos lehetsz benne, hogy...

Sosem tudtad meg, mi is lett volna az a halálosan komoly büntetés. A jókedv egy pillanat alatt elszállt, amint Tony megszólalt Loki mögött, keresztülvágva az asgardi mondatát.

- Miben lehet biztos? - szegezte neki a kérdést, szigorúan karba fonva a kezét, teljes apád-kész-a-fenyegetéselhárításra üzemmódba kapcsolva. Egyikőtök sem vette észre a közeledtét, mindkettőtöket váratlanul ért.

Összerezzentél.

- Mi történik itt?

- Semmi komoly, Tony - próbáltál minél kedvesebben fogalmazni, még egy kezdetleges mosolyt is megeresztettél felé, holott már eleged volt az állandó járőrözéséből.

Tony komoran bólintott, majd visszafordult Loki felé, és bár hozzá intézte a szavait, diplomatikusan az ajtófélfával vette fel a szemkontaktust.

- Thornak beszéde van veled - vetette oda. Megvárta, míg Loki elindul előtte. Egyetlen pillantást sem vetett rád, ahogy Tonyval, aki már-már egy börtönőr benyomását keltve lépdelt a háta mögött, eltűntek a folyosó végén.

- ❄️ -

Küldetésre indultatok. A Bosszúállók gyűrűjében gépre szálló, megbilincselt Loki látványára elfordítottad a fejed, és inkább az ablakon bámultál kifelé a raktárra, amiben még a felszálláshoz készülődtetek. A feladat hirtelen jött, szinte semmi felkészülési idővel, de halaszthatatlanul. Nem árulták el konkrét részleteket, de Hydrás akció volt, Tony pedig most sem hagyott otthon egyedül. A történtek miatt vált még gyanakvóbbá és aggodalmaskodóbbá veled kapcsolatban, így akárhová ment, oda egyértelműen téged is magával cipelt.

Arról amúgy fogalmad sem volt, Lokira miért volt szükség a bevetésen. Gyanús volt az egész. Bruce a Toronyban maradt, valami szintén sürgető dolog miatt és - ami még szokatlanabb - senkinek sem árulta el maradása okát.

Az utat szótlanul ülted végig, a felhők mintázatát tanulmányozva próbáltál semmire sem gondolni. Egy lefejezett Loki alakú felhőnél aztán elkerekedett a szemed és inkább a padlót nézted a cipőd előtt, az apró karcolásokkal borított felület kevésbé volt alkalmas alapanyag az agyadnak a teljességgel szükségtelen képzelgésekhez.

- ❄️ -

- Maradjatok itt. Thor, vigyázz rájuk - osztotta ki Tony a legújabb óvóbácsitok szerepét Loki és feléd pillantva, majd egyből elhagyta a gépet; Steve, Clint és Natasha nyomában.

Unottan sóhajtottál az indulás óta most először ránéztél Lokira. Ő már téged méregetett.

Mindketten Thor felé fordultatok, látva hogy az isten a fejhallgatót gondosan eligazgatva szőke haján máris a kedvenc midgardi sorozatával foglalatoskodik. Jellemző, sosem volt az a felelősségtudatos típus, ha rólad volt szó.

Hangtalanul felálltál. Tudva, hogy Hydra ügy, nem tehettél róla, de érdekelt az eset. Félúton jártál a kijárat felé, mikor Loki suttogva utánad kiáltott.

- Nem mehetsz egyedül! Bármit is tervezel... - kereste a szavakat - szabadíts ki és engedd, hogy...

Nem fejezhette be, már hűlt helyed volt.

- Odin szent szakállára - sziszegte a fogai között, és nekilátott kiszabadítani saját magát. Egy kicsit talán berozsdásodott, de menni fog ez...

Thor harsányan nevetett, szívből jövő boldogsággal. Loki azonnal kővé dermedt, de bátyja még mindig a képernyőt nézte. Kifújta a levegőt és próbált higgadt elmével koncentrálni.

Egy kattanás... Kettő...