Szerelem első látásra

Tizedik fejezet

Reggel mikor felkeltem egy mosolygó Yoongival találtam szembe magam.
-Jó reggelt Zafira!-ordibálta Suga a fülembe.
-A végén az lesz hogy megsüketülök!! Úgyhogy inkább ne ordibálj a fülembe. Köszi.-mondtam majd belefúrtam a fejem Yoongi mellkasába. Éreztem hogy szipog. Talán valami rosszat mondtam?
-Mi a baj Yoongi?-kérdeztem.
-Csak az hogy nem szeretsz..-kezdte de ahogy meglátta az arcom rőgtön elhallgatott.
-MIN YOON-GI!! Azonnal fejezd be mert én nagyon szeretlek és ijet többet meg ne hallha! Te vagy a legjobb ember az életemben! Ilyen ember még nem volt az életemben mint te!!-mondtam feldúltan és megcsókoltam. Megint volt alkalmam megízlelni az eper és gumicukor ízű száját. Éreztem ahogy a nyelvünk táncot járt. Ekkor levegő hiány miatt elváltunk.
-Ezt most miért?-kérdezte.
-Mert szeretlek. És te vagy az egyetlen ember az életemben aki gondoskodik rólam! Akár az életem árán us megvédenélek.-feleltem.
-Zafira én...-kezdte.
-Meg sem érdemellek.-fejezte be.
-Szerintem menjünk le regggelizni mert már kb 50-szer hallottam Jintől hogy " MIN YOON-GI ÉS ZAFIRA AZONNAL GYERTEK LE ENNI ÉS NE ROMANTIKÁZZATOK!-mondtam Sugának kicsit hangosan aminek következtében Yoongi leesett az ágyról.
-Bocsi.-mondtam. Miután felsegítettem Sugát (persze az ágyamról mert járni még mindig nem tudok😡)és miután már talpon volt felkapott az ölébe menyasszony pózba és lefutott velem a lépcsőn. Amikor a fiúk megláttak minket egyszerre kiáltottak fel.
-Már a eljegyzés is megvolt?-kérdezte J-hope és Rap Mon egyszerre.
-Még nem.-mondta Yoongi perverz mosollyal az arcán mire én fejbekólintottam. Ezen a fiúk jót röhögtek.
-Akkor kész a reggeli ?-kérdeztem majd Jinre pillantottam.-Vagy még várni kell egy kicsit?-mondtam majd Yoongira néztem aki még mindig az ölében tartott ugyanazzal a képpel amikor J-hope és RM felhozta az eljegyzés témát. Ha tudok majd rendesen járni istenbizony hogy elkapom mindkettőjüket.
-Még egy kicsit várni kell.-mondta Jin. Ezek után Suga végre letett a kanapéra de úgy hogy beleültetett az ölébe.
-Suga ugye nem?-kérdeztem.
-Nem.-mondta.
-Oké akkor megnyugodtam.-mondtam. Ezt követően Yoongi megcsókolt és újra éreztem kétízű ajkait.
-Suga készh a kajah. Szerintemh menjünk ennih.-mondtam lihegve mert miközben egymás ajkait ízlelgettük levegőt sem vettünk.
-Szerintem is.-mondta majd újra felvett az ölébe.
-Tegyél le!!-sikítoztam.
-Oké.-mondta majd elengedett. Persze hogy összecsuklottam.
-Úgy gondoltam hogy megalább elkísérhetnél az asztalig.-mondtam majd újra odajött hozzám. És újra felvett az ölébe. Pedig az asztal alig volt távol tünk egy méterre.
-Ezt miért?-kérdeztem.
-Mert érted mindent egyetlen virágszálam.-mondta majd leültetett maga mellé egy székbe.
-Yoongi szeretlek.-mondtam mir e Kira ránk szólt.
-Abbahagynátok a szerelmeskedést kis tubicáim? Vagy itt hányjam el magam?-kérdezte Kira gúnyosan.
-Nem kell.-mondtam majd elfogyasztottuk a reggelit.
~2 hónap múlva~
A lábaim teljesen épek azaz tudok vele járni. Suga amint meggyógyult a lábam nem halasztotta a kérdését. Vagyis megkérdezte hogy le akarok e feküdni vele. Mondtam hogy igem de nem most. Ezért elvonult animét nézni. Kiengeszteltem amúgy mert nem akartam hogy nagy baj legyen. Csináltam neki egy kakaót és alvás előtt leremdeztem vele egy hosszú csókcsatát. És nem hiszitek el de megbocsátott. Ez is jó nap volt.