Szerelem első látásra

Huszonegyedik fejezet

Reggel arra keltem hogy Yoongi kezei a derekamon pihennek. Valamit éreztem a fenekemnél de én nem akartam elhinni hogy az történt. De bizony az történt! Lassan kimásztam Yoongi öleléséből majd kimentem reggelit csinálni a kedvesemnek. Miközben a pult elé léptem szörnyű görcsös hasfájás fogott el. Bevettem két fájdalomcsillapítót amivel viszonylag enyhült így el tudtam készíteni kedvesem reggelijét. Lassan csoszogást hallottam majd két kar fonódott a derekam köré.
-Na mi az Szivem? Felkeltél?-kérdeztem tőle.
-Igen. És azért örülök hogy felkeltem mert láthatom a csodálatos arcodat.-mondja majd hüvelykujjával végig simít arcomon. Ezek után megfordulok és próbálok minden erőmmel az étel elkészítésére koncentrálni. Ekkor valaki hozzám simul majd egy merevedő férfiasságot érzek a fenekmenél.
-Annyira kívánlak Kincsem.-mondja majd megfordít és lassan ajkaimra hajol.
-Yoong gondoltam de nemrég volt aktusunk. Nem gondolod hogy ez egy kicsit túl korai lenne?-kérdezem mire válaszként csak egy megvető pillantást kapok.
-Szerintem nem. És amúgy is tudod hogy szeretlek.-mondja és újra megcsókol.
-Szivem le kéne kezelni a combodon lévő sebet amit én csináltam.-mondja és lehajtja fejét szégyenében.-Sajnálom.-mondja mire én állánál fogva megemelem a buksiját.-Semmi baj Yoongi. Ez a vágyaid miatt volt és végre megkaptad ezért semmiért nem vagy hibás.-mondom és végig simítok baba puha arcán. Lassan felemel( mert még most is sántítok) és bevisz a fürdőszobába ahol előveszi a már jól ismert krémet és bekeni vele a belső combom. Egy kicsit felszisszenek a furcsa fájdalmas érzésre de ő ezt megpróbálja feledtetni velem egy csókkal.
-Nyugi Kincsem vigyázok rád. Ott leszek melletted amikor csak kéred. És nem én hanem te irányítasz. Hanem akarod akkor nem kell.-mondja és egy számomra újfajta szemvedélyes csókban részesít.
-Kincsem azért mégiscsak újból lefeküdtünk. Meg kéne nézni hogy esetleg nem-e...-itt befejezte a mondatot majd egy terhességi tesztet előhúzva a szekrényből adta azt kezembe.
-Ki megyek addig csináld meg. Kint várok ràd.-mondta életem szerelme majd kiment az ajtón engem magamra hagyva.

Félek. Igazából csak azért mert ha megint negatív lesz akkor én kifutok a világból. Nem akarom hogy Yoongit újra csalódottnak lássam mert nem jött össze ez a baba dolog. Hú! Nagy levegő! Sikerülni fog! Elvégzem a tesztet majd miután a tükör elé állok kb hàromszor megrázom és végül megnézem. Ez hihetelen! Úristen! Nem. Hiszem. El.
Amint megnéztem az állam csakúgy súrolta a padlót. Akkor elmondom:Pozitív!!!!! Úristen terhes vagyok!-ujjongok magamban. Ha ezt Yoongi megtudja! Lesz egy Kis Yoongi!

Lassan kilépkedek és Yoongi meglátja könnyektől csillogó szemem.
-Kincsem baj van?-kérdi egyből mire én csak tovább állva egyhelyben itatom az egereket.
-Mondd már!-utasít mire én csak átnyújtom neki a már papírzsebkendőbe bugyolált terhességi tesztet. Ahogy nekem Yoonginak is az állát súrolja a padló amint meglátja a tesztet.
-Zafira! Úristen! APA LESZEK!!-kiáltozza mire én csak ölébe ülök és egy lágy csókba hívom. A nap további részét csakis azzal töltjük hogy az ágyunkban fekszünk és Yoongi ölébe ülve simogatjuk a hasamat ahol már egy Kis Yoongi szíve dobog.
-El sem hiszem hogy ez összejött nekünk!-mondja ujjongva Yoongi.
-Miért? Attól féltél hogy nem tudsz majd teherbe ejteni? Igaz elsőre nem sikerült de másodjára összejött úgyhogy teljesen mindegy.-bújok Yoongi szorító ölelésébe. Hihetetlen! Ez is megadatott nekem hogy az a férfi ejtsen teherbe akit a legjobban szeretek!
-Yoongi Szivem szeretlek!-mondom és megcsókolja lágy puha párnácskáimat. Úgy bánik most velem mint egy porcelán babával amelyet egy pillanat alatt összeroppanthatna de nem teszi mert ez az ember más. Ez az ember Szeret.
Itt is lennék az igért résszel valamint köszönöm hogy egy két ember vote-ol és köszönöm a több mint négyszàz megtekintést! Puszi és jó olvasást a többi részhez is! Amúgy nekem teljesen mindegy mert csak úgy mondom hogy bárki nyugodtan vote-olhat vagy kommentelhet mert én szívesen elolvasom!❤️❤️😍🤪